A monokiak áprilisi, gyermekvédelmi pénzeket az iskolába járáshoz kötő döntését azért „dobta vissza” az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal borsodi kirendeltsége, mert azt a 10 tagú testületből csak öten szavazták meg, egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett. A közigazgatási hivatal joggal hivatkozott ez esetben eljárási hibára, hiszen a rendeletalkotáshoz minősített többség kell, jelen esetben legalább hat igen szavazat.
Ezt a hat igent végül produkálta a monoki önkormányzat képviselő-testülete május 21-i ülésén, ahol a törvényességi észrevételben foglaltaknak megfelelően megállapították az áprilisi rendelet érvénytelenségét. Ugyanakkor a monokiak új rendeletet alkottak a gyermekvédelmi támogatások kifizetésének szigorításáról, a korábbi rendeletben foglaltak pontosításával. Ezt már 6 igen szavazattal fogadta el a testület. Emellett rendelet született arról is, hogy Monokon némi közmunkához kötik ezentúl a szociális segélyek kifizetését.
Kiss György, aki az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Borsod megyei kirendeltségének törvényességi osztályát vezeti, az MNO-nak elmondta, hogy a monokiak új rendeletei még nem érkeztek meg a hivatalhoz, ezért ezekről nem is tud nyilatkozni. Általánosságban viszont elmondta, hogy a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993-as III. törvény ad végrehajtási rendeletalkotásra felhatalmazást az önkormányzatoknak. Ezek a testületek bizonyos kérdéskörökben (pl. adóügyek) alkothatnak a törvényben foglaltaknál „enyhébb” szabályokat, de vannak olyan kérdések is, például a környezetvédelem, ahol „felülmúlhatják” a törvény szigorát.
Tehát van némi mozgástér magában a jogszabályban is, de ennél sokkal többet nyerhetnek – mindenekelőtt időben – az önkormányzatok az eljárási rendben rejlő lehetőségekkel. Az önkormányzat által alkotott rendelet egyből a szavazás után hatályba léphet, ugyanakkor csak 15 napon belül kell annak megérkeznie a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz törvényességi ellenőrzésre. A némi vizsgálati idő után – ha törvénytelenséget talál – felhívja az érintett önkormányzatot, hogy saját hatáskörben szüntesse meg azt. A település irányítóinak a hivatal által megszabott határidő – általában másfél, két hónap – alatt meg kell szüntetnie a törvénysértő állapotot.
Nyilvánvalóan már a fentiek alapján is időt nyerhet a terveitől elállni nem akaró önkormányzat, de van egy másik, „hatásosabb” lehetősége is. Mégpedig az, hogy nem változtat rendeletén. Ez esetben a közigazgatási hivatal a határidő letelte után az Alkotmánybíróságtól kéri a törvénysértő rendelet megsemmisítését. Itt viszont – többek között a túlterheltség miatt – évekbe is telhet, míg döntés születik. Addig a jelen szabályozás szerint az önkormányzat által alkotott rendelet hatályos marad. Monokon így akár évekig is csak közmunka után jár a segély, és iskolába járáshoz kötődik a gyermekvédelmi támogatás majd.
A példa követőkre is talált, a 400 lelkes hevesi település, Ivád önkormányzata is módosította a helyi szociális rendeletét. Eszerint a segélyek folyósításának feltétele lett az is, hogy a segélyezett járassa iskolába iskoláskorú gyermekét. Sajtóinformációk szerint már 60-80 település készül hasonló lépésekre az országban.
