Nevek nélkül?

Hétfőn küldik el a Szabadságharcosokért Közalapítvány által felkért történészbizottság jelentését a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és 301-es parcellájában korábban emléktáblát állító szervezeteknek.

MNO
2008. 05. 26. 13:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 298-as parcella ügyében a Politikai Elítéltek Közösségéhez (PEK), a 301-es ügyében pedig a Történelmi Igazságtétel Bizottsághoz (TIB) juttatják el az anyagot, s érintettként a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) is értesítést kap – közölte a Miniszterelnöki Hivatal kormányfői tanácsadója hétfőn.

A bizottság javaslata szerint el kellene távolítani az emléktáblákat a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és 301-es parcellájából, s olyan emlékműveket kellene felállítani, amelyeken már nem szerepelnek nevek – mondta el idősebb Sömjéni László, hozzátéve: „gyors intézkedést remélnek”, mert június 16-án lesz Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzésének ötvenedik évfordulója.

A bizottság javaslatát M. Kiss Sándor, a testület elnöke még pénteken azzal magyarázta, hogy a táblákon mintegy negyven százalékban olyanok neve szerepel, akik nem méltók arra, hogy az utókor tisztelje őket.
A történész akkor elmondta: fizikailag érzékelhető, éles határ ma már nemigen húzható a 298-as és a 301-es parcella között, mert azok „összenőttek” az idők folyamán. Az elhantolások mindkét helyen válogatás nélkül történtek, tekintet nélkül arra, hogy háborús bűnös, köztörvényes bűnöző vagy a polgári demokráciáért küzdő és ennélfogva a kommunizmus áldozatává lett ember volt az, akit eltemettek. Ez adja a magyarázatot arra, hogy az emléktáblán a nevek „összekeveredtek”, ami „tarthatatlan helyzet” – mondta M. Kiss Sándor.

A 298-as parcellában 1945 és 1956 között, míg a 301-esben 1956 és 1962 között temették el a börtönben különböző módon meghalt személyeket. A 300-as parcellában nyugszanak Nagy Imre kivételével a Nagy Imre-per áldozatai (Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József), a megtorlások során kivégzett, de előbb vidéken elhantolt szabadságharcosok, valamint ott találhatók az 1956-ban börtönbüntetésre ítélt, de a rendszerváltozás után meghaltak közül is néhányan.

Boross Péter volt miniszterelnök – a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnökeként – a Népszabadság tavaly novemberi és decemberi cikkeire reagálva kérte fel állásfoglalásának kialakítására a történészbizottságot, amely 2008 elején kezdte meg munkáját. A legfőbb cél az emléktáblákra felírt személyek nevének azonosítása volt. A vizsgálat során Zinner Tibor és Szakály Sándor a 298-as parcellával, míg M. Kiss Sándor, Rainer M. János és Horváth Miklós a 301-es parcellával foglalkozott.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.