Nevek nélkül?

Hétfőn küldik el a Szabadságharcosokért Közalapítvány által felkért történészbizottság jelentését a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és 301-es parcellájában korábban emléktáblát állító szervezeteknek.

MNO
2008. 05. 26. 13:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 298-as parcella ügyében a Politikai Elítéltek Közösségéhez (PEK), a 301-es ügyében pedig a Történelmi Igazságtétel Bizottsághoz (TIB) juttatják el az anyagot, s érintettként a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) is értesítést kap – közölte a Miniszterelnöki Hivatal kormányfői tanácsadója hétfőn.

A bizottság javaslata szerint el kellene távolítani az emléktáblákat a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as és 301-es parcellájából, s olyan emlékműveket kellene felállítani, amelyeken már nem szerepelnek nevek – mondta el idősebb Sömjéni László, hozzátéve: „gyors intézkedést remélnek”, mert június 16-án lesz Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai kivégzésének ötvenedik évfordulója.

A bizottság javaslatát M. Kiss Sándor, a testület elnöke még pénteken azzal magyarázta, hogy a táblákon mintegy negyven százalékban olyanok neve szerepel, akik nem méltók arra, hogy az utókor tisztelje őket.
A történész akkor elmondta: fizikailag érzékelhető, éles határ ma már nemigen húzható a 298-as és a 301-es parcella között, mert azok „összenőttek” az idők folyamán. Az elhantolások mindkét helyen válogatás nélkül történtek, tekintet nélkül arra, hogy háborús bűnös, köztörvényes bűnöző vagy a polgári demokráciáért küzdő és ennélfogva a kommunizmus áldozatává lett ember volt az, akit eltemettek. Ez adja a magyarázatot arra, hogy az emléktáblán a nevek „összekeveredtek”, ami „tarthatatlan helyzet” – mondta M. Kiss Sándor.

A 298-as parcellában 1945 és 1956 között, míg a 301-esben 1956 és 1962 között temették el a börtönben különböző módon meghalt személyeket. A 300-as parcellában nyugszanak Nagy Imre kivételével a Nagy Imre-per áldozatai (Maléter Pál, Gimes Miklós és Szilágyi József), a megtorlások során kivégzett, de előbb vidéken elhantolt szabadságharcosok, valamint ott találhatók az 1956-ban börtönbüntetésre ítélt, de a rendszerváltozás után meghaltak közül is néhányan.

Boross Péter volt miniszterelnök – a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnökeként – a Népszabadság tavaly novemberi és decemberi cikkeire reagálva kérte fel állásfoglalásának kialakítására a történészbizottságot, amely 2008 elején kezdte meg munkáját. A legfőbb cél az emléktáblákra felírt személyek nevének azonosítása volt. A vizsgálat során Zinner Tibor és Szakály Sándor a 298-as parcellával, míg M. Kiss Sándor, Rainer M. János és Horváth Miklós a 301-es parcellával foglalkozott.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.