Köszöntőjében Bajnai Gordon fejlesztési miniszter elsőként azt szögezte le: Magyarországon nincs gazdasági válság, közeledünk az egyensúly felé. Célként azt fogalmazta meg, hogy Magyarország gazdasági növekedése két százalékkal haladja meg az unió átlagát.
A megoldandó problémákról szólva azt sorolta: hazánkban 800 ezer vállalkozás működik, a minimálbéren foglalkoztatottak aránya duplája más, hasonló országokénak. A 450 ezer rokkantnyugdíjas ugyancsak irreális szám, és az sem örömteli, hogy a magyarok átlagosan 57 évesen mennek nyugdíjba, és a foglalkoztatási ráta 57 százalékos.
- Változtatni kell a társadalom és a politika munkához való viszonyán, mert a mostani gyakorlat a munka elkerülésére ösztönöz – jelentette ki a miniszter. Aki képes dolgozni, az dolgozzon, aki nem képes, azt képessé kell rá tenni, képzéssel, munkalehetőséggel – tette hozzá, ugyancsak szemléletes adatként közölve azt is: ma feleannyian tanulnak a szakképzésben, mint a '90-es években.
Külön is szólt a cigányságról, mint az egyetlen dinamikusan növekvő társadalmi csoportról. Úgy vélte, esetükben kizárólag az integráció, és nem a szegregáció hozhat eredményt. Ezügyben azonban fontolva haladna a miniszter, aki szerint kizárólag a hosszú távú változtatások hozhatnak eredményt, a „rövid távú, hirtelen modellek” aligha kecsegtetnek sikerrel.
Végezetül arról is beszélt: Magyarországon a bürokrácia a GDP 6,8 százalékát tesz ki, szemben az unió 3,5 százalékos arányával. A különbség forintban mintegy 750 milliárd, vagyis ennyit lehetne megspórolni, ha az uniós átlagszintre csökkenne Magyarországon a bürokrácia apparátusa.
(heol.hu)
origo.hu
Ítéletet mondott a vidék – bemutatták a Voks 2025 vármegyei adatait
