Bizonytalan a csörögi gyerekek beiskolázása

Továbbra is bizonytalan a nevelési és oktatási intézmény nélküli Csörögön élő gyermekek beiskolázása, illetve óvodába járatása a hatályos szabályok mellett – olvasható a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentésében.

MNO
2008. 06. 04. 18:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A távirati iroda birtokába került dokumentum szerint Kállai Ernő felhívással fordul az Országgyűlés oktatási bizottságához, kérve, hogy külön testületi ülésen tekintsék át a csörögi gyermekek oktatási helyzetét, és segítsék elő a jogalkotási javaslata elfogadásához szükséges kétharmados konszenzus kialakítását. Az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a harminc csörögi diák – aki most sződi és váci iskolákba jár – valamennyi intézményben integráltan tanul. A jelentés ugyanakkor rögzíti: Csörög-Sződ-Vác vonatkozásában nem érvényesül a hátrányos helyzetű gyerekek kiegyenlített elhelyezése sem térségi, sem városi szinten, és erre konkrét programot sem tartalmaz a kistérségi intézkedési terv.

Csörögön a 2007/2008-as tanévben 240 általános iskolás korú gyermek él, 12 település 25 oktatási intézményébe járnak. A diákok negyven százaléka a roma kisebbséghez tartozik, 106-an hátrányos, 16-an halmozottan hátrányos helyzetűek. Sződ ugyan kötött közoktatási megállapodást Csöröggel, de csak befogadóképessége erejéig. Mivel a beiskolázandó sződi gyermekek létszáma folyamatosan nő, nem biztosított a csörögiek felvétele az elkövetkező években. Vác valós lehetőséget jelentene, a helyi képviselő-testület azonban nem hajlandó közoktatási társulást kötni Csöröggel. A csörögi óvodáskorú gyermekek nevelésére sincs helyi megoldás.

A körülbelül száz csörögi gyerek az aránytalan teher elvének sérelmével más településekre jár óvodába. Közöttük sokan hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében a 3 éves kortól történő óvodáztatás lehetőségének biztosítása sem garantált, ami pedig törvényi előírás. Mindezekre a problémákra a kistérség közoktatási intézkedési terve nem ad valós megoldási lehetőséget. A probléma kezelését Csörögre hárítja, iskola és óvoda építését említve. A kistérség intézkedési tervében megjelölik fejlesztési célként a csörögi óvoda, illetve általános iskola építését, de semmilyen vállalást nem tesznek ennek támogatására.

A dokumentum kitér arra is, hogy bár a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás közoktatási intézkedési terve az esélyegyenlőség megteremtésének fontosságáról ír, a kistérség esélyeket kiegyenlítő szerepe mégsem érvényesül Csörög-Sződ-Vác vonatkozásában sem a csörögi gyermekek egyéni szintjén, sem Csörög és Sződ települési szintjén. Sőt jól láthatóan elkülönülnek a hátrányos helyzetű települések, iskolák és az ezekbe járó gyermekek, valamint a jobb társadalmi helyzetű gyermekeket oktató iskolák és településrészek – állapítja meg a vizsgálati anyag.

A kisebbségi ombudsman ezért az illetékes testülethez fordul, hogy esélyegyenlőségi tervében ne csupán deklaratív célként szerepeljen a csörögi probléma megoldása, hanem konkrét térségi szintű intézkedéseket fogalmazzanak meg, az érintett gyermekek alapfokú oktatása és kötelező óvodai nevelése biztosított legyen. Fontosnak tartja, hogy Sződ és Csörög település esélyegyenlősége a kistérségen belül ne sérüljön, a szegregáció kialakulásának megelőzése érdekében Vác vizsgálja felül iskoláinak beíratási körzeteit.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.