Bizonytalan a csörögi gyerekek beiskolázása

Továbbra is bizonytalan a nevelési és oktatási intézmény nélküli Csörögön élő gyermekek beiskolázása, illetve óvodába járatása a hatályos szabályok mellett – olvasható a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentésében.

A távirati iroda birtokába került dokumentum szerint Kállai Ernő felhívással fordul az Országgyűlés oktatási bizottságához, kérve, hogy külön testületi ülésen tekintsék át a csörögi gyermekek oktatási helyzetét, és segítsék elő a jogalkotási javaslata elfogadásához szükséges kétharmados konszenzus kialakítását. Az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a harminc csörögi diák – aki most sződi és váci iskolákba jár – valamennyi intézményben integráltan tanul. A jelentés ugyanakkor rögzíti: Csörög-Sződ-Vác vonatkozásában nem érvényesül a hátrányos helyzetű gyerekek kiegyenlített elhelyezése sem térségi, sem városi szinten, és erre konkrét programot sem tartalmaz a kistérségi intézkedési terv.

Csörögön a 2007/2008-as tanévben 240 általános iskolás korú gyermek él, 12 település 25 oktatási intézményébe járnak. A diákok negyven százaléka a roma kisebbséghez tartozik, 106-an hátrányos, 16-an halmozottan hátrányos helyzetűek. Sződ ugyan kötött közoktatási megállapodást Csöröggel, de csak befogadóképessége erejéig. Mivel a beiskolázandó sződi gyermekek létszáma folyamatosan nő, nem biztosított a csörögiek felvétele az elkövetkező években. Vác valós lehetőséget jelentene, a helyi képviselő-testület azonban nem hajlandó közoktatási társulást kötni Csöröggel. A csörögi óvodáskorú gyermekek nevelésére sincs helyi megoldás.

A körülbelül száz csörögi gyerek az aránytalan teher elvének sérelmével más településekre jár óvodába. Közöttük sokan hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében a 3 éves kortól történő óvodáztatás lehetőségének biztosítása sem garantált, ami pedig törvényi előírás. Mindezekre a problémákra a kistérség közoktatási intézkedési terve nem ad valós megoldási lehetőséget. A probléma kezelését Csörögre hárítja, iskola és óvoda építését említve. A kistérség intézkedési tervében megjelölik fejlesztési célként a csörögi óvoda, illetve általános iskola építését, de semmilyen vállalást nem tesznek ennek támogatására.

A dokumentum kitér arra is, hogy bár a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás közoktatási intézkedési terve az esélyegyenlőség megteremtésének fontosságáról ír, a kistérség esélyeket kiegyenlítő szerepe mégsem érvényesül Csörög-Sződ-Vác vonatkozásában sem a csörögi gyermekek egyéni szintjén, sem Csörög és Sződ települési szintjén. Sőt jól láthatóan elkülönülnek a hátrányos helyzetű települések, iskolák és az ezekbe járó gyermekek, valamint a jobb társadalmi helyzetű gyermekeket oktató iskolák és településrészek – állapítja meg a vizsgálati anyag.

A kisebbségi ombudsman ezért az illetékes testülethez fordul, hogy esélyegyenlőségi tervében ne csupán deklaratív célként szerepeljen a csörögi probléma megoldása, hanem konkrét térségi szintű intézkedéseket fogalmazzanak meg, az érintett gyermekek alapfokú oktatása és kötelező óvodai nevelése biztosított legyen. Fontosnak tartja, hogy Sződ és Csörög település esélyegyenlősége a kistérségen belül ne sérüljön, a szegregáció kialakulásának megelőzése érdekében Vác vizsgálja felül iskoláinak beíratási körzeteit.

(MTI)