Magyarországon a lakosság a 2008. március 9-i népszavazáson elsöprő mértékben törölte el Gyurcsány Ferenc kormányának három korábbi, az egészségügyet és az oktatást érintő szimbolikus intézkedését. Az eredmények azt igazolták, hogy a magyar lakosság nem fogadja el a szocialista-liberális kormány gazdasági intézkedéseit, nem „reformként” éli meg azokat, vagyis Magyarországon nincs stabil társadalmi többség a kormányzás mögött. Gyurcsány Ferenc ekkor – egy újabb népszavazási kudarcot elkerülendő – visszavonta azt a korábbi törvényt, mely az egészségügyi pénztár 49 százalékos privatizációját helyezte kilátásba – írja a Budapest Analyses elemzőintézet.
Erre a lépésre válaszul döntött úgy az SZDSZ, hogy formálisan kilép a kormányból, amivel Magyarországon de facto kisebbségi kormányzás alakult ki. Lépésük abból a szempontból logikusnak tűnik, hogy az egészségügyi rendszer részleges privatizációját a párt politikusai erőltették, alapprogramjuknak része volt. A kormánykoalícióból történt kilépés óta azonban az SZDSZ nem várt dilemmával került szembe.
Egyre közelebb az előre hozott választás?
Amennyiben valóban ellenzéki párttá válik, akkor a parlamenti szavazásokon a szintén ellenzéki, konzervatív Fidesszel kell együtt szavaznia, ami egyre inkább egy előre hozott választás felé viszi az országot. Amennyiben azonban a fontosabb parlamenti szavazásokon a Magyar Szocialista Pártot (MSZP) segíti, akkor a kormányból való kilépés hiteltelenné válik a közvélemény szemében. Az SZDSZ parlamenti magatartásában nem lebecsülendő tényező gazdasági hátországának érdekeltsége a jelenlegi szocialista kormányzás fenntartásában. Idáig az SZDSZ két komoly szavazáson a kormányt támogatta. Az első a kormányzati struktúra átalakításának kérdése volt. A másikkal, a magyar közmédiumok kuratóriumaival kapcsolatban pedig az SZDSZ hozzájárult az állami médiákban az egyoldalú szocialista befolyás kialakulásához – olvasható a Budapest Analyses elemzésében.
Egy százalékon az SZDSZ
A legutóbbi közvélemény-kutatások között már olyan is van, amelyik 1 százalékos támogatottságot mért az SZDSZ-nek, ami a párt megalakulása óta történelmi mélypont. Ez arra utal, hogy az SZDSZ oly magabiztos kommunikációs szakértői komolyan félreértelmezték a párt helyzetét. Magyarországon az önmagukat „liberálisnak” vallók aránya elvben jóval meghaladja a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges 5 százalékot, az SZDSZ rendkívül alacsony népszerűsége azonban arra utal, hogy a párt szavazóbázisa nem fogadta el a koalíciós szakítást, és átvándorolt az MSZP-hez.
Ugyanakkor a „nem valódi” ellenzéki magatartás következtében a liberálisok új szavazókat nem tudtak szerezni. Az SZDSZ megítélését az is befolyásolhatja, hogy Kóka János, a párt elnöke az ország legnépszerűtlenebb politikusai közé tartozik, és a közvélemény szerint a párt korábbi miniszterei az egészségügyi és a gazdasági tárca élén rendkívül rossz teljesítményt nyújtottak, így szintén a népszerűtlen személyiségek közé tartoznak.
Fodor lehet az új elnök
A június 7-i elnökválasztáson – a jelenlegi adatok alapján – az elnökcserének nagy a valószínűsége, vagyis az SZDSZ belső ellenzékét vezető Fodor Gábor esélyei a legnagyobbak. A korábbi környezetvédelmi minisztert leginkább a vidéki tagság támogatja, míg a jelenlegi elnököt, Kóka Jánost inkább a budapesti tagok és a párt „nagy öregjei”. Fodor a közvélemény szemében viszonylag népszerű, vagyis alkalmasabb a liberális szavazóbázis megszólítására. Kóka János lényegében politikai kudarcot vallott, az ő vezetésével jutott el az SZDSZ a mai mélypontra – olvasható az intézet szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében.
Fodor Gábortól első lépésként az lenne várható, hogy újrakezdi a tárgyalásokat a szocialistákkal egy többségi koalíciós kormány kialakítására. Hitelességét azonban nyilvánvalóan csak azzal tudja megőrizni, ha feltételként Gyurcsány Ferenc távozását szabja meg. Amennyiben ezt akár a pártján belül, akár a szocialistákkal szemben nem tudná elérni, úgy várhatóan az SZDSZ a parlamentben is egyre inkább ellenzéki pártként viselkedne. Kóka János sikere esetében inkább a jelenlegi helyzet konzerválódna, mely szerint az SZDSZ nem kezd újabb koalíciós tárgyalásokba, és egy ideig a kettősség lenne jellemző a liberálisok parlamenti magatartására.
Ám bármelyik új elnök számára létezik harmadik lehetőség is: nevezetesen az, hogy az SZDSZ szakértői kormány megalakítását kezdeményezi. Az SZDSZ ebben a helyzetben a „királycsináló” szerepébe kerülhet. Egy liberálisokhoz közel álló miniszterelnök-jelölt megnevezésével a Fidesz kényes helyzetbe kerülhet.
Kiút: a valódi ellenzékiség?
A legnagyobb ellenzéki pártnak ebben a helyzetben el kell döntenie, hogy támogat-e egy, a liberálisok holdudvarába tartozó szakértőt, vagy nemleges szavazataival áttételesen hatalmon tartja Gyurcsány Ferencet, aki a jobboldali szavazóbázisban rendkívül erős elutasítottságnak „örvend”, mivel őt tartják a legfőbb felelősnek az ország rossz gazdasági helyzetéért és az instabilitásért. Az is kérdés, hogy a SZDSZ milyen formában fog kommunikálni az ellenzékkel. Eddig együttműködés két szimbolikus külpolitikai kérdésben alakult ki. Az egyik a tibeti helyzetre reflektáló országgyűlési határozati javaslat elfogadása, a másik a Nabucco gázvezetékprojektet elősegítő eseti parlamenti bizottság létrehozása volt – szerepel az elemzésben.
A népszerűségének történelmi mélypontját megélő SZDSZ helyzete rendkívül összetett. A pártnak leginkább az használna, ha valódi ellenzékként működne. Komoly visszatartó tényező azonban, hogy a jelenlegi mérések szerint egy előre hozott választáson képtelen lenne átlépni az 5 százalékos küszöböt. Ugyanakkor a jelenlegi kormány részleges támogatása lehetetlenné teszi számára a népszerűség növelését. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy az egyes mérések szerint 1 százalékon álló liberális párt – a sajátos magyar belpolitikai konstellációban – olyan helyzetet alakít ki, melyben másfél évre megszabhatja, ki legyen Magyarország miniszterelnöke.
(MNO)
origo.hu
Felháborító eset rázta meg a pécsi étterem dolgozóit és vendégeit
