Ódor Ferenc kiemelte: a jelen azzal a Wass Alberttel azonosul, aki példát adott hazaszeretetből, megmutatta, mit lehet tenni a nemzetért; az író munkásságában megmutatta az egész magyarság tragédiáját. A közgyűlési elnök elgondolkodtatónak nevezte, hogy annak idején nem védtük meg önmagunkat, „behúztuk a fülünket”. Úgy fogalmazott: ha egy nemzet deffenzívában van, ha azt látják, hogy „sunyi módra meghúzódunk a sarokban” és nem tudunk kiállni az érdekeinkért, akkor mindig el kell szenvednünk Trianont, ha máskor nem is úgy hívják.
Wass Albert száz évvel ezelőtt őseinek földjén született, és több ezer kilométerre szülőföldjétől, az Egyesült Államokban halt meg. Ódor Ferenc hangsúlyozta: az író csupa jót tett a magyarságért, a történelem viszont vele és a magyarsággal egy tragédiát éltetett át, Trianont; 1920. június 4-e mai napig élő trauma. Mint mondta, a békediktátum után a magyaroknak Erdélyben el kellett szenvedniük azt, hogy bozgoroknak, hazátlannak nevezték őket.
A közgyűlés elnöke kiemelte, hogy a nemzet elveszítette területe nagyobbik részét. Valamilyen történelmi igazságosság azért van! – tette hozzá, megjegyezve: a történelmi Magyarország területei olyan országokat gyarapítottak, amelyek a mai térképeken már nincsenek. Ódor Ferenc kitért arra, hogy voltak olyan magyar települések – név szerint Sopront említette –, amelyek nem egyeztek bele a békediktátumba, hanem megvédték identitásukat, és volt ehhez erejük, s erre legyünk büszkék. Az Alsózsolcán felavatott Wass Albert-emlékművet Kiss Mátyás mezőkövesdi művész készítette.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
