A kínaiak szerint diszkriminálják őket Magyarországon

Magyarországon viszonylag kevés kínai él, létszámuk csökken, helyzetük stabilizálódik. Többségük azonban úgy érzi, a mindennapi élet során diszkrimináció éri őket – közölte Sík Endre, a Tárki vezető kutatója szerdán Szegeden.

A kínaiak magyarországi megjelenését lehetőségek és kényszerek együttese eredményezte, ennek egyik első eleme az volt, amikor a kínai kormány 1986-ban liberalizálta az útlevélkiadást – mondta a szociológus a X. Közművelődési Nyári Egyetemen tartott előadásán.

Az 1989-ben a Tienanmen téren történtek után a megfelelő emberi, kapcsolati és anyagi tőkével rendelkező „vállalkozó kedvű kevesek” érdeklődése Közép-Európa felé fordult, ahol ekkor éppen rendszerváltás zajlott. Sajátos módon Magyarországon egészen 1992-ig nem volt vízumkényszer a kínai állampolgárokkal szemben, így az ország felértékelődött a nekiinduláson gondolkodók szemében – fogalmazott a kutató.

A kínaiak „hídfőállást” alakítottak ki Magyarországon a korai kilencvenes években. Létszámuk a hivatalos statisztikák szerint soha nem haladta meg a harmincezret, a kilencvenes évek csúcspontját követően azonban mára csökkent is, nem alkottak egységes közösséget, inkább csak származásuk alapján kisebb csoportokat – tudatta a szakember.

A Magyarországra érkezett kíniak jellemzően vállalkozók, fiatalok, legfeljebb középkorúak, iskolázottságuk nem túl magas, gazdasági aktivatásuk azonban kiemelkedő. Nem akarnak magyar állampolgárságot – többek között azért, mert a kínai jogszabályok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot –, és a nyelvet is csak annyira sajátítják el, amennyire az az üzletvitelhez okvetlenül szükséges.

A diaszpóra családi alapon szerveződik, jellemzően a férfi jön előre, majd csatlakoznak hozzá hosszabb-rövidebb időre a családtagok. A Magyarországon élő kínaiak – akiknek 90 százaléka a fővárosban lakik – kétharmada évente hazalátogat, referenciaként megmarad számukra az anyaország, mellyel igyekeznek megőrizni a szoros kapcsolatot – mondta Sík Endre.

A háromszáz Budapesten élő kínai megkérdezésével végzett felmérés szerint 88 százalékuk érzékelt diszkriminációt a többség részéről az elmúlt egy évben. Úgy vélik, főként a mindennapi élet során, az utcán, a közlekedési eszközökön, illetve a rendőrség részéről érte őket hátrányos megkülönböztetés etnikumuk, bőrszínük vagy nyelvük miatt – ismertette a kutatás eredményeit a szakember.

(MTI)