A kiszámíthatóság és a stabilitás hiányán túl a magyar gazdaság alapvető problémájának látja az ERT-hez tartozó Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), hogy még mindig túl sok vállalkozás él állami megrendelésekből. A HEBC nemrég publikált éves jelentésében kifejti: Magyarországon rendkívül magas az állami újraelosztás és az állami beruházások szintje, és amíg ez így van, nagy az esélye a „klientúra” kialakulásának.
A 2007-es jelentéshez hasonlóan továbbra is számos problémát felvető dokumentum szerint ma az a legfontosabb kérdés, hogyan lehet visszaállítani a bizalmat bármely hatalmi ágazat iránt hazánkban. Az HEBC véleménye szerint ehhez világos és őszinte helyzetelemzésre van szükség. Külön alfejezetben foglalkoznak a szerzők a politikai és társadalmi konszenzus kialakításának szükségességével, s kitérnek a szerzők arra is, hogy Magyarországon a közvélemény nem követeli meg a politikusoktól azt az erkölcsi szintet, amely a fejlett európai országokban alapvető elvárás.
Költekező állam
Az üzleti környezet elemzését bemutató fejezet után az adózással foglalkozik a jelentés. Itt a HEBC komoly problémának látja az állami kiadások magas szintjét. Ezekre a fedezetet ugyanis csak akkor tudja megteremteni az állam, ha magasan tartja az adószinteket, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve az önálló gazdasági növekedés beindulását és a foglalkoztatás növekedését. A HEBC véleménye szerint ezt a helyzetet csak az állami kiadások visszafogásával és az újraelosztás csökkentésével lehet megteremteni, hogy levegőhöz jusson a privát szféra.
Következmények nélkül
Külön alfejezet foglalkozik a korrupcióval, amely Magyarországon „3-25 százalékkal növeli az árakat, és a közbeszerzéseket 20-25 százalékkal drágítja”. Az állami beruházások kapcsán a szerzők megemlítik, hogy „Magyarországon nemcsak példák vannak arra, hogy egy-egy állami beruházás irreálisan magas áron valósul meg, hanem mindez következmények nélkül is maradhat.”
Szociális segélyből élnek munka helyett
A foglalkoztatottságról szóló részben arról írnak, milyen súlyos problémákat vet fel az, hogy Magyarországon a minimálbér és a szociális segély közel azonos szinten van. Ennek következtében ugyanis nagyszámú munkaképes állampolgár nem jelenik meg a legális munkaerőpiacon, hanem szociális segélyen él, és alkalmasint feketemunkával egészíti ki maga és családja jövedelmét, ezzel erősítve a feketegazdaságot. A minimálbéren történő foglalkoztatás nemcsak a már említettek miatt káros, de veszélyt is rejt magában, hisz rövid időn belül közel félmillió emberrel kell számolnia az országnak, akik a minimálbér után fogják kapni nyugdíjukat. A sürgősen orvosolandó problémák között sorolják fel azt is, hogy jelenleg a munkaképes korosztály közel 50 százaléka nem dolgozik.
A szerzők negatívumként említik, hogy a jelenleg érvényes programok, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram sem foglalkozik a demográfiai helyzet javításával. Erre pedig a munkaerőpiacon kibontakozó problémák miatt is nagy szükség lenne.
Hol vannak a kékgallérosok?
A felsőoktatás problémái (különböző értékű diplomák, pályakezdők munkanélkülisége) mellett kitérnek a szakképzés hiányosságaira. A jelentés szerint a HEBC-vállalatok leginkább a megfelelő szaktudású kékgalléros munkaerő hiányát tapasztalják. A jelentés kitér a nagyvállalatok partnereiként is jelentős szerepet játszó kis- és közepes vállalatok helyzetére, amelyet nagyban megnehezít a tőkehiány, illetve a körbetartozás, amely különösen az építőiparban jelentős. A magyarországi körbetartozások végiggyűrűznek a piaci folyamatokon, érintik azok minden szereplőjét, bizonytalanná és kockázatossá téve a működésüket – jellemzik a helyzetet a szerzők. A dokumentum szerzői szerint javítani kellene az államigazgatás hatékonyságán, az ország imázsán is.
(MNO)
origo.hu
Újabb megrázó részletek a mai halálos balesetről – fotók a helyszínről
