Szili rosszul tudja? Nem elég a jelenlévők többsége?

Lövétei István alkotmányjogász szerint nem a jelen lévő, hanem az összes képviselő többségének igen szavazata szükséges a parlament feloszlatásának kimondásához, mert szerinte relatív többség nem lehet elegendő egy kormány létét eldöntő kérdésben – az alkotmányjogász erről csütörtökön nyilatkozott.

Lövétei István azt mondta: sem az alkotmány, sem más alkotmányos jogszabály nem mond semmilyen részletszabályt a parlament feloszlatásáról, s az alkotmányban is csak annyi szerepel, hogy az Országgyűlés kimondhatja a feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. Szerinte azonban amikor a parlament feloszlatja önmagát, akkor valójában a kormányt „vonja ki a forgalomból”, tehát a feloszlatás gyakorlatilag a kormány megválasztásának „inverz művelete”.

Mivel a miniszterelnökről, illetve a kormány programjáról szóló szavazás esetében az összes (386) képviselő többségének igen szavazata szükséges, ezért Lövétei István szerint ugyanennek az elvnek kell érvényesülnie a parlament feloszlatásánál is. Mint hangsúlyozta, a parlamentáris kormányzati rendszer általános alkotmányos elvéből az következik, hogy egy relatív kisebbség ne legyen elég a kormány létét eldöntő kérdésben. Szerinte erről nincs is szükség külön állásfoglalásra sem, mert aki tisztában van az alkotmányosság lényegével, annak nyilvánvaló, hogy a kormányzat létét eldöntő kérdésben csak abszolút többség hozhat határozatot.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke korábban azt mondta: az alkotmány külön nem rendelkezik a döntéshez szükséges szavazati arányról, így ebben a kérdésben az általános szabályok az irányadóak, vagyis a jelen lévő képviselők többségével ki lehet mondani az Országgyűlés feloszlását. Hozzátette: mivel az alkotmány és a házszabály sem ír elő különleges eljárási szabályokat, ebből következik, hogy az Országgyűlés saját elhatározása alapján minden előzetes feltétel nélkül feloszlathatja magát, a döntésnek pedig határozati formában kell megjelennie.

A feloszlás kimondására irányuló határozati javaslatot bárki előterjesztheti, aki ilyen indítvány beterjesztésére jogosult. (Az MDF két képviselője, Herényi Károly és Hock Zoltán csütörtökön ezt meg is tette, és már a házszabálytól való eltérést is kezdeményezték a házelnöknél.) Képviselői indítvány esetén a tárgysorozatba vétel szabályait is alkalmazni kell, az előterjesztés csak akkor tárgyalható, ha az az adott ülés napirendjén szerepel, és módosító javaslatot is be lehet hozzá nyújtani – közölte a házelnök. Speciális rendelkezés hiányában a feloszlást követően az Országgyűlés jogállása nem változik: az új parlament megalakulásáig elvileg teljes jogkörben járhat el – fogalmazott Szili Katalin.

(MTI)