Nincs hosszú távú elképzelése a kabinetnek többi között arról, hogy 20-30 év múlva milyen szakemberekre, vagy képzési struktúrára lehet szükség Magyarországon – közölte. Sió László azt mondta, nehéz eldönteni, mikor jár jobban az oktatás, akkor, ha maradnak a jelenlegi költségvetési számok, vagy ha újakat terjesztenek be. Az eredeti, azóta visszavont elképzelés szerint némi többlet jutott volna 2009-ben az oktatás számára, azonban ezzel együtt hatalmas feszültségek is bekerülnének a rendszerbe.
Mint mondta, a pályakezdő pedagógusok tervezett bérpótléka jelentős bérfeszültségeket eredményez majd, ráadásul az emelés finanszírozása sem megoldott, hiszen bizonyos bérelemeknél csak négy hónapra terveznek. Így előfordulhat, ami 2002-ben a pedagógus bérek emelésénél, hogy négy hónap után az önkormányzatoknak kellett kigazdálkodniuk a szükséges forrásokat, s ez iskolabezárásokhoz, pedagógus-elbocsátásokhoz vezetett.
A normatívák tekintetében az látszik, hogy nominálisan változatlan marad a támogatás. Mivel a működési és bérkiadások emelkednek, az ideinél rosszabb helyzettel kell számolni. Sió László a felsőoktatásban az államilag finanszírozott keretszámok befagyasztását a tandíj elleni tiltakozásra adott válaszként értékelte. Nem tisztázott az sem, hogy az alapképzésből kilépők diplomájukkal el tudnak-e helyezkedni, illetve, hogy a mesterképzésben tovább tanulóknak kell-e fizetniük és mennyit. Nem tudni azt sem, hogyan alakulnak az alapképzésből a mesterszakokra történő átlépés feltételei.
Vass László, a Budapesti Kommunikációs Főiskola rektora előadásában arról beszélt, hogy a bolognai folyamat Magyarországon „hungarokomikumnak” sikerült, uniformizálódás jellemző. Egyfajta háború zajlik a hallgatókért, az államnak gyakran nincs ereje prioritásokat érvényesíteni. Az intézmények nem akarnak változtatni, ellenállnak.
(MTI)
