László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke és Hónig Péter a távhőt termelő Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese szociális jellegűnek ítélte a távfűtés problémáját, szerintük az nem energetikai kérdés. Azoknak, akik rászorulnak, támogatást kell kapniuk, de a távfűtés ára az előadók szerint önmagában nem ösztönzi a lakókat a hőszigetelésre, az egyedi mérés és szabályozhatóság kialakítására. A tervezett Robin Hood adó és a támogatások csak két évre szólnak, és kérdés, hogy mi lesz azután – mondták a szakértők.
A Főtávot képviselő Kovács Lajos vezérigazgató azzal érvelt, hogy míg az erőműtársaság tulajdonosai profitot várnak a cégtől, a Főtáv tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat megfizethetően alacsony távhőárat akar. Arra a kérdésre, hogy mi a realitása a távfűtésről történő leválásnak, a szakemberek azt mondták, hogy országosan legalább 60 milliárd forint, a fővárosban pedig legalább 20 milliárd forintra lenne szükség ennek megvalósításához. Kovács Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a távhőszolgáltatás megtakarítást jelent az üvegházhatású gázok kibocsátásában, így környezetvédelmi és nemzetgazdasági haszna is van.
Az energiainfo szakmai portál elemzése szerint a távhőszektor nehezen átlátható, a szövevényes keresztfinanszírozás elrejti a krónikus gondokat. A portál vezető elemzője, Drucker György úgy látja, hogy a tervezett Robin Hood adó „csak enyhe fájdalomcsillapító”, miközben a törvényjavaslat számos szabályozási problémát vet fel. A többi szakértő mellett Fekete Csaba, a KPMG menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a távhőtermelő a lakossághoz képest csak minimálisan alacsonyabb áron jut a földgázhoz, holott a háztartási fogyasztók földgáz ellátásának költségei nyilvánvalóan magasabbak az ipari fogyasztókénál. A szakember úgy véli, hogy csak a költségalapú földgázárak bevezetése tüntethetné el a távfűtés versenyhátrányát a gázfűtéssel szemben.
(MTI)
origo.hu
Botrány Budapest utcáin – Törvénysértő Pride-felvonulás jön szombaton
