Az államkötvény piac múlt heti leállása óta Magyarország lényegében a fizetésképtelenség határára sodródott. A hír TV-nek nyilatkozva Boros Imre közgazdász, volt PHARE-programért felelős miniszter megerősítette azt, amiről a Magyar Nemzetnek is beszélt: „A magyar állam kötvényeit nem veszik, nemcsak hogy nem veszik, egy normális nekik dukáló piaci áron, hanem egy sokkal magasabb piaci áron nem veszik. El ne felejtsük, 11-12 százalékon sem mentek el azok a kötvénycsomagok, amiket szántak. Ez azt jelenti, hogy az az eladó, nevezetesen a magyar állam, csődben van”.
Az Európai Központi Bank minden megtesz, hogy enyhítse a piaci feszültséget, ezért mostantól alacsonyabb besorolású értékpapírokat és devizákat is elfogadnak fedezetként. Ilyen, alacsonyabb besorolású értékpapírnak számít a magyar államkötvény is. Ez lényegében azt jelenti, hogy az európai központi bank felvásárolja a magyar állampapírokat, és gyakorlatilag kezességet vállal a magyar államadósságért. Járai Zsigmond a jegybank korábbi elnöke megjegyzi: ez valószínűleg átmeneti intézkedés.
Nincsenek tabuk
A szociális minisztérium jövőre egyelőre nem számol a nyugdíjak emelkedésével, a megszorítások a szocialisták szerint az összes társadalmi csoportot érintik majd. A készülő újabb Gyurcsány-csomagról egyelőre azt lehet tudni: nincsenek tabuk.
A szociális kiadásokat, köztük a nyugdíjakat és a 13. havi járandóságot is megvizsgálja a kormány, hogy azon mennyit és hogyan lehetne spórolni – ismerte el az egyik kereskedelmi televízió műsorában Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint hosszantartó válságra kell felkészülni.
Szűcs nyelvbotlása
„A nyugdíjakra törvény határozza meg, hogy hogyan kell kiszámítani. A nyugdíj kiszámítása a svájci indexálás szerint a várható infláció fele, és a reálkereset növekedése. A reálkeresetek növekedés az nulla, attól az infláció növekedés még lehet egy pozitív, ettől függ a nyugdíj mértékének a növekedése.” – nyilatkozta Szűcs Erika, szociális miniszter. Szűcs nem árulta el, a megszorítások után hogyan változnak majd a nyugdíjak. Szavait tárcája nyelvbotlásnak minősítve korrigálta: a nyugdíjak mértékét ugyanis a törvény szerint nem a reálbéremelkedés, hanem a nettó bérnövekedés határozza meg, így szerintük csak az biztos, hogy a nyugdíjak reálértéke nem csökkenhet. Más MSZP-és képviselők szerint viszont nem ennyire megnyugtató a helyzet.
Szanyi: mindenki, az mindenki
„Amikor egy ilyen horderejű, nevezzük így, visszavágást kell csinálni, önvédelemből, mondjuk így, akkor nem szabad úgy nekilendülni, hogy bizonyos területeket eleve kizárunk. Ezzel együtt nyilván van egy sorolás, tehát a szociális területeket érinti legkevésbé a szándékok szerint ez a mostani folyamat” – fogalmazott Szanyi Tibor.
Az MSZP-s képviselő a 13. havi nyugdíjakkal kapcsolatos puhatalózásra így válaszolt: „Hát én nem örülnék, ezt azért hozzáteszem, ezzel együtt azért azt is tudom, hogyha egyszer mindenkinek valamit vissza kell venni, akkor ez mindenkit jelent.”
A készülő megszorító csomag részleteiről egyelőre semmit nem árul el a kormány. Az Állami Számvevőszék szerint jövőre az eredetihez képest 500-550 milliárd forinttal több kiadáscsökkentést kell végrehajtani ahhoz, hogy hazánk tartsa a konvergenciaprogramban eredetileg vállalt 3,2 százalékos hiánycélt. Ha a kormány ezt még lejjebb vinné, ahogy ezt Gyurcsány Ferenc bejelentette, a várható megszorítás nagysága is emelkedne.
(hírTV, MNO)
origo.hu
Botrány Budapest utcáin – Törvénysértő Pride-felvonulás jön szombaton
