A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény módosítását képviselők 200 igen szavazattal, 169 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadták el hétfőn, az Országgyűlésben. A módosításra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában kimondta, hogy a köztársasági elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetés adományozását. A módosítást követően a jövőben ezeket a kitüntetéseket vissza is lehet vonni azoktól, akik arra érdemtelenné váltak.
Az Országgyűlés szavazott a közalkalmazottak jogállásáról szóló előterjesztés módosító javaslatairól. A támogatott módosító indítványokat 204 igen szavazattal – 166 ellenében, tartózkodás nélkül – fogadták el a képviselők. A Ház szintén támogatta – 370 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül – azt, hogy az egyes, a javaslatban megjelölt kitüntetések birtokosai egy fizetési osztállyal feljebb kerüljenek.
Elutasították a Tibetről szóló határozatot
Politikai nyilatkozat-tervezetnek minősül a Tibet ügyében a parlament előtt lévő dokumentum – ekként összegezhető az Országgyűlés hétfői döntése. Az ügy előzménye: a Fidesz kezdeményezte, hogy az Országgyűlés utasítsa el az alkotmányügyi bizottság eseti jellegű állásfoglalását, miszerint a Tibet ügyében tervezett országgyűlési határozati javaslat politikai nyilatkozat-tervezetnek minősül. Az alkotmányügyi bizottság szerint a dokumentum elfogadása esetén az Országgyűlés politikai kérdésben tenne nyilatkozatot. Az Országgyűlés a Fidesz javaslatát 185 igen, 184 nem szavazattal és két tartózkodással (Hagyó Miklós és Mécs Imre, mindketten MSZP) utasította el.
Fidesz-frakció kérelmét előterjesztő Balog Zoltán azt mondta, nem egy szimpla ügyrendi kérdésről van szó, az alkotmányügyi bizottság ugyanis „minden jogi alapot nélkülöző, színtiszta politikai indíttatású döntést hozott”. Hozzátette: az MSZP egy országgyűlési határozati javaslat elfogadását akarja megakadályozni, jogi trükközéssel, mert kiderült, hogy rajta kívül minden párt támogatja, így megvan az elfogadásához szükséges többség a parlamentben. Balog elmondta, hogy a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF által benyújtott javaslat célja, hogy az Országgyűlés „felmutatva a tibetiek és a magyarok történelmében felmerülő párhuzamokat és találkozásokat, kifejezze szolidaritását egy olyan nép polgáraival, akiknél az állami hatóságok tendenciózusan nem tartják be az alapvető emberi jogi normákat”.Megjegyezte, a vita közben változott meg a szocialisták véleménye arról, hogy a dokumentum nem is feles többséget igénylő határozati javaslat, hanem kétharmados támogatást igénylő politikai nyilatkozat.
Tóth András (MSZP) pártja álláspontját ismertetve közölte: ha a házszabály rendelkezéseit „tisztességgel, becsülettel és nem tendenciózusan” olvassák, akkor egyértelmű, hogy a vitatott határozat nem más, mint egy politikai nyilatkozat-tervezet. Utalt arra, hogy a parlament az elmúlt időszakban több hasonló jellegű nyilatkozatot is tárgyalt, például Kubával, vagy a burmai helyzettel kapcsolatban.
Az előterjesztő Fidesz nevében a vitában elhangzottakra válaszoló Répássy Róbert azt mondta, amikor az alkotmányügyi bizottság tárgysorozatba vette a határozati javaslatot, senki sem kifogásolta a formáját. Szavai szerint felháborító és a parlamenti demokrácia elleni vétség az, hogy tárgyalás közben átminősítik egy országgyűlési előterjesztés formáját azért, hogy azt minősített többséggel kelljen elfogadni, mivel tudják, a parlamentben a javaslat megkapta az egyszerű többséget. „Legközelebb ezzel a módszerrel megtehetik, hogy törvényjavaslatokat minősítenek át politikai nyilatkozattá és így kétharmadossá teszik” – fogalmazott.
Almássy újra az oktatási bizottságban
Az oktatási bizottság egy korábban megüresedett helyére az MDF-ből kilépett, most független Almássy Kornélt választotta meg a Ház.
(MTI)
