Nem lehet olyan települése az országnak, ahol legalább négyosztályos iskola ne működne – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: 2003-tól mintegy ezer iskolát vagy óvodát zártak be a kistelepüléseken, ezeket újra kell indítani, még ha nem is lesz könnyű. Az országgyűlési képviselő szerint „az országnak áldoznia kell az iskolák fenntartására, hiszen a tudás az életesély alapja, arról nem is beszélve, hogy ahol az oktatási intézmény megszűnik, onnan elvándorolnak az emberek, elkezdődik a falvak elnéptelenedése”.
Czomba Sándor, a Fidesz beregi egyéni országgyűlési képviselője elmondta: a tájegység 19 tiszántúli települése közül 9 helyen szűnt meg eddig az iskola, s abból öt az utóbbi két évben. Közöttük van olyan oktatási intézmény, mint például a barabási, amelyet 2005-ben 120 millió forintért korszerűsítettek, és hasonló a helyzet a márokpapi iskolával is. A képviselő azt állította, hogy finanszírozási nehézség aligha lehet a bezárások oka, mivel az önkormányzatok oktatási kiadásai szinte alig csökkentek, ráadásul elesnek a működési támogatási pályázatok adta lehetőségektől. A gyerekek pedig napi 1,5–3,5 órát utaznak lakóhelyükről az iskolába, ráadásul a Volán zsúfolt helyközi járatain, továbbá az eddigi 15-16 fős osztályból 30-35 fős közösségbe kerülnek.
Insticei Zoltán, márokpapi polgármestere közölte: az 500 lakosú településen – 1952-ben még 1300-an éltek itt – 200 év után szűnt meg az iskola, ahol eddig a helyi, illetve a szomszéd község, Beregsurány 110 gyermekét 11 pedagógus tanította. A kisdiákok átkerültek a hét település oktatási feladatait ellátó csarodai iskolába, ott most 250 gyermekkel 22 pedagógus foglalkozik.
A sajtótájékoztatón elhangzott: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 229 településének eddig több mint egyharmadát érintette iskolabezárás vagy összevonás. A Fidesz–KDNP helyzetfelmérési akciójának második állomása Tolna megye lesz.
(mti)
