Schmidt: A magyar nemzet sorsa forgott kockán 1956-ban

A XX. századi totális diktatúrák közül csak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mert szembeszállni a mindenhatóvá vált állammal – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Kaposváron, a forradalom mártírhalált halt miniszterelnöke, Nagy Imre szülővárosában.

MNO
2008. 10. 23. 11:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szovjetek uralma, a totális diktatúra ellen az egész ország fellázadt, „mert tűrhetetlen volt az elnyomás, elviselhetetlen volt a terror, és fojtogatott a szabadság hiánya. És a holnap is kilátástalanná vált” – idézte fel Schmidt Mária az 52 év előtti eseményeket kiváltó okokat Nagy Imre szobránál, a róla elnevezett parkban tartott megemlékezésen több száz résztvevő előtt.

Hozzátette: „mindezt nem lehetett tovább eltűrni, nem volt mire várni. A nemzet magmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél. Egy nemzet önbecsülése forgott kockán, a magyar nemzet sorsa forgott kockán”. A forradalom és szabadságharc jelentőségéről szólva kiemelte: a küzdelemben nemzetté vált a nép, eggyé vált az ország, mindenki szabad Magyarországot akart.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.