A miniszterelnök szombaton, az MSZP rendkívüli kongresszusán megértette az idők szavát, és nemzeti csúcs összehívására tett javaslatot. Természetesen lehetnek véletlen egybeesések, de a miniszterelnök által hangoztatott jelszavak (pl.: Magyarország felemelkedéséért) és a kitűzött célok kísértetiesen rezonálnak a Századvég Alapítvány legfrissebb elemző kötetének üzeneteivel . Gyurcsány Ferenc szándékai mintha merőben eltérnének az alapítvány által levont végkövetkeztetésektől. A miniszterelnöknek igaza van, hogy a paktumok megkötésére a legnagyobb esély válságok idején kínálkozik, legalábbis a nyugat-európai példák erre engednek következtetni – szerepel a nyilatkozatban. De vajon adottak-e a további feltételek egy sikeres társadalmi, gazdasági paktum kihordásához?
Ki kösse kivel? A finn, az ír vagy akár a szlovén példa alapján az elemzők számára egyértelmű, hogy ilyen átfogó megállapodásokat csak aktív, cselekvőképes, jól beazonosítható érdekeket képviselő, konkrét aktorok (pl.: kormány, munkaadók, munkavállalók) képesek megkötni. A Gyurcsány Ferenc által javasolt nemzeti csúcs viszont homályos összetételű, nehezen beazonosítható érdekeket megjelenítő szereplőkből álló grémium (például a volt és jelenlegi közjogi méltóságok, vagy az Akadémia elnökei) – áll az elemzésben.
Mi a paktum tartalma? Jelenleg erősen kérdéses, hogy a miniszterelnök által javasolt 12 pont, a Fidesz 7 pontja, valamint a meghívott résztvevők által szabadon előterjesztendő kérdések magában hordozzák-e egy sikeres megállapodás lehetőségét. Az európai példák azt mutatják, hogy az igazán sikeres megegyezések azok voltak, amelyek a problémák lokalizálása révén csak két-három gazdasági, szociális témát karoltak fel és tettek a megállapodás céljává. Ráadásul a megvitatni kívánt kérdések egy része kifejezetten a parlamenti döntéshozatal hatáskörébe tartozik (pl. a pártfinanszírozás).
Ki kapott felhatalmazást és ki lesz a felelős? A kormányfő által meghívni szándékozott felek egy jelentős része senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy megjelenítse és képviselje érdekeiket (a demokratikus felhatalmazás problémája). Ráadásul minden paktum annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, azaz a megegyezés végrehajtásáért felelősséget kell vállalnia – olvasható a Századvég elemzésében.
Milyen egyéb feltételei vannak a kiegyezésnek? A kiegyezés nem lehet diktátum, a működőképességnek vannak feltételei: hitelesség, erkölcsi integritás, párbeszédkészség, kiszámíthatóság, a végrehajtás képessége, garanciák a végrehajtást illetően. A jelenlegi kormány éppen ezeknek a feltételeknek nem tud megfelelni. A Századvég úgy látja, hogy az idő kedvezne egy átfogó társadalmi-gazdasági paktum megkötésének, de a feltételek ebben a formában jelenleg nem adottak. Ebből azonban nem következik, hogy le kellene mondani a társadalmi megegyezésről, mint a válság feloldását lehetővé tevő egyik politikai eszközről, hiszen a feltételek megváltoztathatók, ez pedig egyedül a kormányfői belátás függvénye. Amennyiben a miniszterelnök számára is világossá válik, hogy a paktum megkötésének ő az egyik legfőbb akadálya, azaz egy válságkormánynak adja át a helyét, és belátható időn belül sor kerül az előre hozott választások kiírására, akkor a kormányfő a maga részéről már mindent megtett a válság megoldása érdekében – zárul az intézet elemzése.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
