Ursula von der Leyennek meggyőződése, hogy az ő székéből meghozhat olyan döntéseket, amelyek csak a tagállamokra tartozik, ezért megpróbál beavatkozni az országok belügyeibe. Így reagált Nógrádi György arra, hogy az Európai Bizottság elnöke felszólította a magyar hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a Budapest Pride megtartását. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Brüsszelben az a cél, hogy meghatározzák a tagállamok politikáját és akaratát.
Európa megint hoppon maradhat
Ursula von der Leyen felvetette azt is az uniós csúcson, hogy az Európai Unió egyesítse az erejét az ázsiai–csendes-óceáni kereskedelmi blokkal. Nem titkolt cél az, hogy Trump vámpolitikájára szeretne ilyen módon válaszolni.
Az Egyesült Államok ma a világ vezető hatalma, politikailag, katonailag, de a hírszerzésben is. Az Európai Unió pedig végletekig töredezett, a szerepe folyamatosan csökken, míg Ázsiáé nő, folyamatosan nő. Kínával próbál most Európa kereskedni, de hát Kínának már megvannak a saját útvonalai, a saját afrikai, közel-keleti és egyéb kapcsolatai, tehát úgy érzem, hogy Európa egy kicsit lemaradt a vonatról
– emelte ki a szakértő, aki szerint Európa most két szék között a levegőben van, és hamarosan eldől, hogy a földre esik-e.
Megjegyezte azt is, hogy Európa nem tudja képviselni magát, míg a 20. század elején a világ egyik vezetője volt, most sehol nincs.
Trump új irányvonalat mutatott
A hágai NATO-csúcs kapcsán Nógrádi György azt mondta, a spanyolok élből elutasítják Donald Trump amerikai elnök irányvonalát, amely szerint a tagállamoknak csaknem tíz év múlva már a GDP-jük öt százalékát kell védelemre költeniük.
Donald Trump szerint aki nem tesz eleget a követelésnek, arra nem vonatkozik a közös védelem egy esetleges támadás esetén.
Ha megnézzük az európai országokat, akkor döntő többségben az Egyesült Államoktól importál fegyvereket. Ha sikerül elérni az öt százalékot, akkor azzal Amerika nyer, mert a hadiipar tovább tudja fokozni a termelést
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
Kik nyertek a Közel-Keleten?
A csaknem két hétig tartó izraeli–iráni háború tűzszünettel ért véget, a harcok után viszont mindenki azt mondja, hogy győzött. Az Egyesült Államok jogosan, hiszen megmutatta az erejét, miközben egyetlen amerikai katona se halt meg. Nem tudták viszont megbuktatni a rezsimet, tette hozzá Nógrádi György. Kiemelte, hogy Irán katonailag veszített, de a rezsim továbbra is hatalmon van, így győzött is. Izrael is sikeresnek mondhatja a háborút, de közben mégsem, hiszen nem tudni, tényleg sikerült-e az iráni nukleáris potenciált megsemmisíteni, ahogyan a Hamászt és a húszikat sem tudta likvidálni.
Veszélyben a nyugati világ
A közel-keleti konfliktusok egyik állandó következménye, hogy a nyugati világra komoly hatással vannak. Amikor az izraeli–palesztin háború kirobbant, fél Európát felégették a palesztinpárti tüntetők, de az Egyesült Államokban is rengeteg rendbontás volt. Most hasonló veszélyekkel nézhet szembe a nyugati civilizáció.
Nógrádi György szerint két komoly kérdés merül itt fel: az egyik, hogy vajon mekkora menekülthullám indul el, a másik pedig, hogy az úgynevezett radikális alvóügynökök a nyugati országokban aktivizálják-e magukat.
2015 óta ez a helyzet, ez igaz a belgákra, franciákra, németekre, britekre, svédekre, tehát nagyon sok európai országra. A bent lévő migránsok radikalizálódtak, mert például egy fiatal nem látja egyenlőnek az esélyét a svéddel, a franciával, a némettel a lakáspiacon, az oktatásban és a munkaerőpiacon
– fogalmazott a szakértő.
Borítókép: Nógrádi György (Fotó: Kurucz Árpád)
