Székács Péter, a Befektető-védelmi Alap ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaságnak hasonlóképpen nyilatkozott. Elmondása szerint az alap jelenleg 70 milliárd forint likvid pénzeszközzel rendelkezik, ami elegendő fedezetet nyújt. Székács szerint is stabil a magyar bankrendszer így ennek a pénznek elegendőnek kell lenni. A 70 milliárd forintot egyébként csak állampapírokban tartják, így azok szinte azonnal készpénzre válthatóak – tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Magyarországon a betéteket 6 millió forintig biztosítják, azonban 1 millió forint felett már létezik önrész is. Egy esetleges betétbefagyást követő kártalanítási eljárásnál a 10 százalékos önrész a következő módon érvényesül: az OBA által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100 százalék, az 1 millió forint összeghatár feletti betétrészre pedig csak a 90 százalék, de maximum személyenként és hitelintézetenként hatmillió forint. A betétbiztosítási, vagy más szóval betétesi önrész az Európai Unió betétbiztosítási irányelvével összhangban épült be a hazai szabályozásba. A 10 százalékban meghatározott betétesi önrész célja, hogy az egymillió forint feletti többlet-kártalanítással arányosan – korlátozott mértékben ugyan – de a betétesek felelőssége is növekedjen. Magasabb kamat reményében például a hitelintézet kiválasztásánál a betétesek ne feledkezzenek meg a kötelező óvatosságról.
Fontos azonban azt is tudni, hogy nem minden védett, ami kamatozik, és nem szükségképpen védett az, aki banki ügyfél. Több bank is kínál olyan megtakarítási formát, amely nem védett, ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, a kamatozó részvény, a szövetkezeti részjegy vagy a célrészjegy. A betétbiztosítás továbbra sem védi a bankok által 2003. január 1. előtt kibocsátott kötvényeket, letéti jegyeket, és nem terjed ki a biztosítás a főleg bankoknál vásárolható nyílt, vagy zárt végű befektetési alapok befektetési jegyeire sem.
(napi.hu)