Hollán Zsuzsa 1920. október 26-án született Budapesten. A kórházi gyakorlatok után 1954-től 1991-ig az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, majd tanácsadója volt. 1959 és 1985 között az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgató-helyetteseként, 1985-től 1990-ig főigazgatójaként tevékenykedett. 1970–1990 között az orvostudományi egyetem haematológiai tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1982–1986 között a Nemzetközi Haematológiai Társaság elnöki, 1988-tól az AIDS Egyesület elnöki tisztét töltötte be.
1973-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1982-től rendes tagja. Ezentúl számos nemzetközi szervezet vezetőségének volt még a tagja. Hollán Zsuzsa elsőként ismerte fel az emberi vérfesték ősi alfa-lánca megkettőződését. Kutatási területe volt a haemoglobin és a vérsejt membránszerkezete és működése, az immunreaktivitás, a leukémia és a vértranszfúzió. Több mint 300 tudományos cikket írt, volt a Haematológia című nemzetközi szaklap, valamint az Orvosi lexikon főszerkesztője is. 1969-ben Akadémiai Díjat, 1975-ben Állami Díjat kapott. 2003-ban – kiemelkedő szakmai, tudományos tevékenysége, a magyar vérellátás terén folytatott áldozatos munkája elismeréseként – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.