Veres: Nincs lehetőség a reálbérek megőrzésére

A kormányzat azzal számol, hogy jövőre az államháztartás hiánya GDP-arányosan 2,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna-csatlakozáshoz teljesítendő államháztartási feltételnek – mondta Veres János pénzügyminiszter expozéjában hétfőn a parlamentben, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején.

A pénzügyminiszter elmondta: a kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik a büdzsé ez év október elején beterjesztett változatához képest az államháztartási költést, amelynek hatására a korábbi hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb. Veres János kiemelte: a kormány pénzügyi válság kapcsán hozott intézkedéseinek része, hogy a kabinet áttervezte a 2009-es makropályát. Elmondta: olyan új makro-előrejelzést készítettek, ami a legrosszabb esetet veszi figyelembe. Ez alapján a gazdasági növekedés helyett 1 százalékos visszaeséssel, a beruházások, a háztartások fogyasztásának csökkenésével számol a kormányzat. A büdzsé alapjául felvázolt makropálya szerint a beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztartások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék lesz. „Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket, ez a nagyon konzervatív prognózis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelembe” – szögezte le a pénzügyminiszter. Hozzátette: az infláció az ez évihez képest jelentősen, mintegy 4,5 százalékra mérséklődik.

A kormány által október folyamán megtett rendkívüli döntések közül kitért arra, hogy a szeptember végén benyújtott jövő évi költségvetés tervezetét október 9-ét követően szinte egy hét alatt átdolgozták, majd amikor kiderült, hogy a világgazdasági krízis hatásai még erőteljesebbek, mint korábban azt feltételezték, újabb, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos intézkedésekről döntöttek. Veres János emlékeztetett arra, hogy amikor a szeptemberben benyújtott költségvetési javaslatot összeállította a kabinet, még teljesen más helyzet jellemezte a világgazdaságot, a világ pénzügyi rendszerét. Joggal feltételezhette a kormány, hogy bár annak közvetlen és közvetett hatásai érinteni fogják Magyarországot, de nem olyan súlyosan, hogy jelentős visszafogásra kényszerüljön az ország.

„2008. október 9-e emlékezetes nap a számunkra. Ezen a napon ugyanis eltűntek a vásárlók a magyar állampapírpiacról, a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt mindenki csak eladni akart, venni senki, a tőzsdén a délutáni zárás előtt fél órával jelentős árfolyamesés következett be, elsősorban az OTP papírja zuhant nagyot” – idézte fel Veres János. Elmondta azt is, hogy a forint árfolyama aznap szintén nagyon kedvezőtlen módon változott meg, a válság megérkezett Magyarországra, ráadásul spekulációval párosulva. A költségvetés megalapozása szempontjából nagyon fontosnak, több tekintetben úttörő jellegűnek nevezte azt a megállapodást, amelyet a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal igen rövid idő alatt sikerült megkötnie. „Ilyenre nem volt példa, hogy az említett nemzetközi intézmények közösen biztosítsanak egy országnak finanszírozási csomagot, támogatva annak gazdasági stabilizációs programját” – jegyezte meg. Veres szerint a csomag mérete, a finanszírozási forrás nagysága is rekordösszegű, a csomag ugyanis 20 milliárd euró, vagyis 25 milliárd dollár finanszírozási forrást biztosít Magyarország számára. Szavai szerint ez lényegesen több, mint amire várhatóan szükségünk van, de elegendő ahhoz, hogy ellen tudjunk állni a spekulációnak, és nyilvánvalóvá váljék mindenki számára: Magyarország erős, nincs egyedül.

A pénzügyminiszter kiemelte: jövőre nincs lehetőség arra, hogy a közszférában emelkedjenek a bérek. Ezenkívül arra sem tud a kormányzat felelősséget vállalni, hogy – szintén a közszférában – 13. havi bért fizessenek ki. „Sajnos nem tehettünk mást, olyan intézkedések is szükségessé váltak, amelyek a nyugdíjasokat érintik. Ezek közé tartozik a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban történő maximalizálása, valamint az, hogy a 13. havi juttatásban csak az öregségi és a rokkantnyugdíjasok részesülnek” – sorolta a pénzügyi vezető.

Mint elhangzott, a kiadáscsökkentő lépések október elejéhez képest összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik az államháztartási költést. Veres János hangsúlyozta: a kormány biztosítja, hogy az uniós források felhasználásának 2009-ben sem lehetnek költségvetési akadályai. Erre garanciát jelentenek a minden esetben önálló előirányzaton tervezett társfinanszírozás összegei, illetve a kötelezettségvállalást, átcsoportosítást lehetővé tevő rugalmas szabályok. A költségvetésben megjelenő és az azon kívüli, mindösszesen 1000 milliárd forintot meghaladó összegű uniós támogatások – mintegy külső pluszforrásként – jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság élénkítéséhez – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a kormány 2009-ben bővíti a strukturális támogatások előlegnyújtási lehetőségeit. Az intézkedések célja, hogy minden arra rászoruló kedvezményezett hozzájuthasson előleghez a támogatott projektek megvalósítása érdekében. A PM irányítója elmondta: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2009. évi költségvetését minimális nagyságú hiánnyal tervezték. Ez a hiány teljes egészében az Egészségbiztosítási Alapban jelentkezik, a Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetése az államháztartási törvény előírása értelmében egyensúllyal számol.

(MTI)