150 ezren kerülnek az utcára? Szűcs úgy látja, van realitása

A magyar foglalkoztatáspolitikának egyidejűleg kell koncentrálnia az elsősorban a fejlett régiókat sújtó gazdasági válság kezelésére, valamint az Út a munkához programra, amely az alacsony iskolai végzettséggel és szerény munkaerő-piaci kilátásokkal bíró társadalmi réteg helyzetének javítását célozza – mondta Szűcs Erika hétfőn Budapesten. A szociális és munkaügyi miniszter a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy a kihűléses halálesetek megelőzésére speciális téli programra van szükség, melynek keretében felkutatják a legveszélyeztetettebbeket.

A családi pótlék szabályainak változására idén nem kell számítani – mondta Lövétei István alkotmányjogász hétfőn annak kapcsán, hogy a szaktárca minisztere felvetette: a legmagasabb jövedelműek ne részesüljenek ebben a támogatási formában. Lövétei István ezzel kapcsolatban megjegyezte: még a 90-es évek közepén, a Bokros-csomaggal összefüggésben kimondta az Alkotmánybírság, hogy az e fajta rendelkezések bevezetésénél megfelelő időt kell adni az érintetteknek a felkészülésre, ami a jogalkotáshoz szükséges idővel együtt azt jelenti, hogy jövő január elseje előtt nem valószínű a családi pótlék szabályainak változása. Nehezen körvonalazható, mit jelent a legfelső réteg, hiszen ha túl szűkre szabják ezt a kört, akkor a rendelkezéstől várható megtakarítás nem éri el a bevezetéséhez szükséges adminisztrációs költségeket sem, ha viszont túl tágra, akkor azokat is sújtja, akiknél anyagi nehézségeket jelent a gyereknevelés. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyermekek zöme olyan társadalmi rétegekben jön világra, ahol minimális a szülők, a családok jövedelme – magyarázta Lövétei István.

A miniszter felelőtlennek nevezte azt a költségvetési módosító indítványt, amely az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) állami forrásainak egymilliárd forintos megkurtítását javasolja. Úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetben erősíteni, nem pedig gyengíteni kell az ÁFSZ tevékenységét.

A miniszter beszámolt arról, hogy 2008-ban novemberig egyértelműen javult a foglalkoztatási helyzet Magyarországon. Kiemelte, hogy 32 ezerrel nőtt a főiskolai, 30 ezerrel pedig az egyetemi végzettséget igénylő munkahelyek száma, s ugyancsak emelkedett a teljes gazdaság munkaerőigénye. Erre a kedvező helyzetre „zúdult rá” a gazdasági válság – fogalmazott a miniszter. A romló, már 2-3 százalékos gazdasági lassulással számoló előrejelzések fényében Szűcs Erika reálisnak nevezte a munkanélküliek számának a sajtóban felvetett, 150 ezres növekedését. Hozzátette: a tárca igyekszik olyan segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, amelyek segítségével – például ideiglenesen csökkentett munkaidő bevezetésével – a munkahelyek megőrizhetők. Szűcs ezt „munkaerőpiacon belüli megoldásnak” nevezte.

A miniszter hangsúlyozta: a recesszió kezelésére a Munkaerő-piaci Alap eszközein túl az Új Magyarország fejlesztési tervből is jelentős forrásokat szánnak. Szűcs Erika újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a járulékcsökkentés ötlete „közgazdaságilag értelmezhetetlen” egy recesszióban, hiszen szűkülő piacokon nem a kapacitások bővítése, hanem épphogy a visszafogása indokolt.

Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára úgy vélekedett, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci trend az atipikus, azaz a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák, így a rugalmas foglalkoztatás, a távmunka és a részmunka irányába mutat. Az államtitkár a válság kezelésében sokkal aktívabb állami szerepvállalást tartott szükségesnek, és kulcskérdésnek nevezte az ÁFSZ modernizálását, fejlesztését.

Speciális program kell a fagyhalálok megelőzésére

Speciális téli programra van szükség a kihűléses halálesetek megelőzésére, melynek keretében felkutatják a leginkább veszélyeztetetteket, az egyedül vagy szűk anyagi lehetőségek között élőket – mondta Szűcs. A miniszter hiánypótlónak nevezte azt a szakmai konzultációt, amelyet önkormányzati szövetségekkel, a hajléktalanellátásban részt vevő civil szervezetekkel és energiaszolgáltatókkal a napokban folytatott az átlagosnál nagyobb számban előforduló idei fagyhalálesetek kapcsán. Hangoztatta: fel kell kutatni minden egyes haláleset körülményeit, és a tapasztalatok alapján krízistervet kell készíteni. Szűcs Erika a kormányzatot ért kritikákra válaszul hangsúlyozta, hogy a kihűléses halálesetek megelőzése elsősorban a család, másodsorban a helyi közösség és csak harmadrészben a hatóságok felelőssége.

(MTI)