Az új megközelítésben az adatvédelmi biztos a beadványokra induló eljárások mellett hivatalból is többször vizsgálódik majd. Emellett fontosnak tartja az informatikai biztonságot és ennek részeként a párbeszédet az informatikai szakmával, a helyszíni ellenőrzést, továbbá a partnerséget az adatkezelőkkel mind az állami, mind pedig a magánszférában.
Jóri András emlékeztetett az Alkotmánybíróság 1991-es határozatára, amely szerint veszélyben van emberi méltóságunk, önrendelkezési szabadságunk, ha személyes adatainkkal nem rendelkezhetünk. Mint mondta, ha kívülről megfigyelik a magánszférát, akkor ott nincs lehetőség szabad véleményformálásra, az egyén reflektálatlanul alkalmazkodik a többséghez, ezért is fontos a magánszféra védelme.
Az adatvédelem kialakulásának nemzetközi történetéről szólva a biztos elmondta: a folyamat az 1970-es években kezdődött a nagy adatbankok ellenőrzésével, majd a német alkotmánybíróság megadta a kezdő lökést az információs önrendelkezési jog kifejlődéséhez, melynek lényege, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatai felett, azokat csak hozzájárulásával kezelheti más.
Az 1990-es évek végén kiderült, hogy az informatikai környezet változása, a nagy teljesítményű, összekapcsolt számítógépek globalizált rendszere meghaladottá tette az addigi szabályozást. Erre reakcióként egyfelől kialakult az adatvédelmi jogok harmadik generációja, amely elsősorban technikai alapú szabályozást jelent, másfelől a legutóbbi években az a megközelítés, amelyben már egy-egy informatikai eszköz, például egy laptop válhat jogilag védetté, mert egy ember személyiségének lényeges vonásait rögzítheti – fejtette ki Jóri András.
Az adatvédelem előtt álló kihívásokról szólva az ombudsman lényeges problémának nevezte, hogyan érvényesül a célhoz kötöttség elve, s mit lehet kezdeni a kultúraközi konszenzus hiányával – például az Egyesült Államokban az európai értelemben vett szigorú adatvédelem alig-alig létezik.
„Kőkemény üzlet” az adatvédelem
Peszleg Tibor rendőr alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának munkatársa előadásában azt hangsúlyozta, hogy az adatvédelem nemcsak a magasan kvalifikált értelmiségiek „játéka”, de „kőkemény üzlet is”, s annak nemzetgazdasági szinten is van jogosultsága. Példaként említette, hogy a szerzői jogok terén csak a filmekkel kapcsolatos jogsértések Magyarországon egyetlen évben több mint százmillió dollárnyi kárt okoztak. Az úgynevezett nigériai csalásokkal szerzett illegális jövedelem pedig az afrikai ország GDP-jének az olaj- és a kakaókereskedelem után a harmadik legnagyobb bevételi forrása. A szakember elmondta: 2007-ben Észtország közigazgatása és nagybankjai ellen az interneten olyan túlterheléses támadás indult, amely napokra ellehetetlenítette az érintett intézményeket. A bankkártyaadatokkal való kereskedelemre pedig jellemző, hogy ezzel egy orosz hacker két év alatt 11 millió dollárt keresett. El lehet képzelni, hogy azok, akik az ellopott bankkártyaadatokkal visszaéltek, mennyit kereshettek – jegyezte meg Peszleg Tibor.
Az internetes személyiséglopás terjed Magyarországon, például iWiW-adatokkal lehet így visszaélni. Ilyenkor az áldozat jó hírével élnek vissza, gyakorlatilag azt lopják el – ez megtörténhet egy üzleti portálon is egy jól bevezetett, bizalmat keltő név esetén. A számítógépes internetes visszaélésekkel kapcsolatos jogi eszközökről szólva a szakember úgy fogalmazott: a személyes adatokkal ma Magyarországon szinte büntetlenül lehet visszaélni, ezért szükség lehet a büntető törvénykönyv módosítására, esetleg az adatvédelmi biztos hatáskörének bővítésére és arra, hogy felhívják a felhasználók figyelmét a lehetséges veszélyekre.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
