Két többségi szavazás után tárgyalhatnak a feloszlatásról

Megkezdheti a parlament feloszlatására vonatkozó Fidesz–KDNP-indítvány tárgyalását az Országgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén, ha a jelenlévő képviselők többsége kétszer egymás után igennel voksol: először a napirend kiegészítéséről, majd a sürgős tárgyalásról.

A házszabály szerint a képviselők egyötödének (jelenleg 77 képviselő) írásbeli kezdeményezésére ki lehet egészíteni a rendkívüli ülés napirendjét. Az erről szóló dokumentumot a Fidesz már eljuttatta az Országgyűlés elnökéhez. A napirend kiegészítéséhez a jelenlévők ötven plusz egy százalékának a szavazata kell. Azoknál az indítványoknál, amelyekről a rendkívüli ülésen tárgyalnak, nincs szükség arra, hogy külön tárgysorozatba is vegyék őket. Az illetékes bizottságnak azonban még a parlamenti ülés előtt tárgyalnia kell a javaslat általános vitára való alkalmasságról, de bárhogy döntenek, ez nem befolyásolja az indítvány napirendre vételét. A házelnöknek így várhatóan össze kell hívnia az alkotmányügyi bizottságot még a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülés előtt.

Ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy a Fidesz javaslatát napirendre veszi, még egy szavazás következik a sürgősségről. Ha ezt is megszavazza a Ház – az elfogadáshoz szintén sima többség kell –, akkor a sürgősségről is dönteni kell, mert csak így kezdhetik meg a javaslat általános vitáját. A jelenleg mandátummal rendelkező 385 parlamenti képviselőből az ellenzék összesen 190 szavazattal bír: 138 fideszes (Bácskai János még nem tette le az esküt), 23 KDNP-s, 10 MDF-es, 19 SZDSZ-es képviselő van összesen, a független képviselők száma öt (Tóth András, Almássy Kornél, Vas János, Császár Antal és Gyenesei István, aki miniszterként minden esetben a kormánnyal szavaz).

Az alkotmány és a házszabály sem ír elő különleges eljárási szabályokat az Országgyűlés feloszlásának kimondására, így ebben a kérdésben az általános szabályok az irányadóak, vagyis a jelenlévő képviselők többségével ki lehet mondani a parlament feloszlását.

(MTI)