„Egy tizenkét éves bűnelkövető gyermeknek nincsen keresnivalója az igazságszolgáltatásban, hanem segítségre van szüksége” – szögezte le az MNO-nak Gyurkó Szilvia. Az Országos Kriminológiai Intézet jogásza szerint nem az a kérdés, hogy 12 vagy 14 év legyen-e a büntethetőségi korhatár, hanem az, hogy mi lesz a gyermekekkel, akikre a rendszer szigora lesújt. Mint fogalmazott: egy 12 éves bűnelkövetőnek segítségre van szüksége, mert azzal, ha elvesszük a szabadságát, még több kárt tudunk előidézni.
Szakember- és képességhiány a jellemző
Gyurkó szerint a mai gyermekvédelmi rendszer nem jó, de nem amiatt, mert a büntethetőségi korhatár 14 év, hanem azért, mert fejlesztések helyett a szakember- és a képességhiány a jellemző, és az anyagi feltételek sem adottak. A szakember szerint a gyermek nem vehető egy kalap alá a felnőttel, hiszen teljesen más szellemi kvalitásokkal rendelkezik. Persze az sem jó, ha a gyermek tettét következmények nélkül hagyjuk, mert annak nagyon rossz üzenete van.
A bűncselekmény csupán tünet?
A szakértő úgy véli: a gyermekbűnözés visszaszorítása érdekében komplex reagálásra van szükség, mivel a gyermek által elkövetett bűncselekmény csupán tünet. Meg kell értenünk ezt a tünetet, mögé kell néznünk, hogy a kiskorú miért követte el az adott bűncselekményt, meg kell vizsgálni, milyen problémák vannak a családjában, az iskolában, a személyiségében – tette hozzá. Mint kifejtette: attól, hogy 12 év lenne a büntethetőségi korhatár, még nem lenne kevesebb gyermekek által elkövetett bűncselekmény. Gyurkó szerint azokról a gyerekekről sem szabad megfeledkeznünk, akik bántalmazás áldozatai lettek. A szakértő úgy véli, a bűnelkövető gyereket nem sok választja el a bántalmazottól. Kutatások igazolják, hogy azok, akiket gyermekkorukban bántalmaztak, nagyobb eséllyel lesznek agresszív felnőttek – tette hozzá.
A szülők, az iskola és a média szerepe
A gyermekek előbb érnek, mint korábban, így egyfajta fiziológiás okra is visszavezethető a gyermekbűnözés elterjedése, de a legfőbb ok mégis a társadalmi devianciákban (deviáns: társadalmi normáktól eltérő) rejlik – jelentette ki az MNO-nak Münnich Iván. A pszichológus szerint a gyermekek követik szüleik és közvetlen környezetük esetleges agresszív, deviáns viselkedési mintáit.
A gyermekbűnözés elterjedésében azonban a médiának is jelentős szerepe van, az is befolyásolja a gyermekek társadalmi mozgásait, értékrendjét – véli. A média agresszív, deviáns normákat sugall, a gyermek ezeket az információkat nem tudja megszűrni, közvetlenül kapja, így nagy valószínűséggel deviáns lesz.
Súlyos felelősség
Münnich szerint az iskolának is súlyos felelőssége van abban, hogy a gyermekeket az elvárt normák irányába vezesse. A pszichológus azonban úgy véli, az oktatási intézmények nem mindig tudják elvárt feladatukat teljesíteni, főként az iskola rossz anyagi helyzete miatt. A gyermekbűnözés megelőzése érdekében az egész társadalomnak együtt kell működnie: megfelelő felnőtt példára van szükség, jó pedagógusokra, olyan speciális intézményekre, amelyekben képzett szakemberek dolgoznak – mondja.
A szakma tiltakozik a büntethetőségi korhatár csökkentése ellen, mivel az nem old meg semmit – tette hozzá. Mint fogalmazott: sokkal jobb lenne, ha nemcsak a büntetőjog eszközeivel, hanem komplex intézményrendszer-átalakítással lépnének fel a gyermekbűnözés megelőzése érdekében.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
