A Fidesz kulturális munkacsoportja alkotta meg a kulturális stratégia alapelveiről szóló füzetet, amelynek a Minőség a kultúrában címet adták. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője bevezetőjében arról beszélt, hogy a kultúra és a politika együttélése Európának ebben a régiójában nem volt könnyű, hiszen a politika évtizedeken keresztül alapjaiban hatotta át a kultúrát. Szerinte ezzel szemben a Fidesz alapcélja, hogy ne a politika hassa át a kultúrát, hanem a kultúra hassa át és tegye nemesebbé a politikát. Hangsúlyozta, hogy a politikának kötelessége az intézményfenntartás, hiszen intézmények nélkül a kultúra nem tud értéket közvetíteni. Navracsics Tibor a hagyományt, a közösséget és az értékelvűséget nevezte a kultúra három pillérének.
Halász János, a Fidesz szakpolitikusa hangsúlyozta: szakítani kell azzal a mai kormányzati gyakorlattal, hogy miközben költségvetési elvonásokkal sújtják az intézményeket és a művészeti szervezeteket, arra hivatkoznak, a magánszektor majd jelentős támogatásokat biztosít. Halász János arra figyelmeztetett, hogy a magántőke csak akkor támogatja majd a kultúrát, ha arra az állam is jelentős összegeket fordít közvetlen támogatások és adókedvezmények formájában. A Fidesz kulturális stratégiája szerint ezért az államnak aktív szerepet kell vállalnia a művészeti intézményrendszer létrehozásában és működtetésében, nem bízhatja ezt sem kizárólag a spontán piacgazdasági folyamatokra, sem pedig kizárólag az önszerveződésekre.
Halász János arról is beszélt, hogy a polgári kulturális politika sokszínű, strukturált, a helyi kisközösségi erőket is figyelembe vevő kulturális intézményrendszer fenntartásában érdekelt. A dokumentum szerint nem fogadható el az önkormányzatok kulturális normatíváinak évek óta tartó csökkentése, ezért a polgári kultúrpolitika a kultúrára szánt nemzeti forrásoknak a jelenleginél nagyobb hányadát kívánja közép- vagy helyi szinten elosztani. A fideszes szakpolitikus kiemelte, hogy a Fidesz a magyar filmipart befektetések további ösztönzésével segítené, és kijavítaná az előadó-művészeti törvény hibáit is.
A Fidesz kulturális stratégiájában az is szerepel, hogy fejlesztenék a művészeti oktatást és a tehetséggondozást, valamint célként határoznák meg: minden településen legyenek közösségi művelődési terek, ezért fontosnak tartják új művelődési házak építését és a meglévők felújítását. A stratégia szerint fontos a magyar kultúra külföldi megjelenése, ezért kiemelten kezelnék a 20 külföldi magyar intézet fenntartását és fejlesztését. Emellett a polgári kulturális politika kiemelt célja a határon túli magyarok szülőföldön való megmaradása és gyarapodása, ennek eléréséhez pedig legitim eszköznek tartják a határon túli magyar nemzetrészek kulturális autonómiáját.
Schiffer János szocialista szakpolitikus az aktívabb állami szerepvállalást szorgalmazó álláspontra utalva arra mutatott rá az MTI-nek nyilatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben kiadáscsökkentésre van szükség, ám ennek ellenére a kultúra kevésbé szenvedte meg az elvonásokat, mint más területek. Közölte, egyetértenek azzal az elvvel, hogy a politikának nem szabad áthatnia a kultúrát, ugyanakkor úgy látja: ez a Fidesz elmúlt két évi tevékenységére és a korábbi kormányzására sem volt igaz. Utalt arra, hogy a fideszes irányítású önkormányzatok egy része „egymás után váltotta a színházigazgatókat” és ültette helyükre "zömében" saját embereit. Schiffer János közölte azt is, veszélyes megfogalmazásnak tartja a polgári kultúra kifejezést, mert az kirekesztő lehet más kultúrákkal szemben. A Fidesznek arra a célkitűzésére, miszerint minden településen közösségi művelődési tereket kellene létrehozni, a szocialista képviselő arra mutatott rá, hogy a Közkincs program keretében ezzel a céllal kiírt programra eddig mintegy 1.100 pályázat érkezett, és a projektekre mintegy 20 milliárd forintot irányoztak elő.
(mti)
környék
Százötvenezer címen nincs áram az ítéletidő miatt
