Ismételten Havasiné Orbán Máriát jelöli a Legfelsőbb Bíróság elnökének Sólyom László államfő, aki erről kedden levélben tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-vel. A jelölésről az államfő tájékoztatja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökhelyettesét is – olvasható a közleményben. (Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, de mivel a poszt jelenleg betöltetlen, az elnöki teendőket az OIT elnökhelyettese, Fazekas Sándor látja el.)
Az Országgyűlés 2008. december 8-án 203 igen, 152 nem és 9 érvénytelen szavazat mellett, titkos szavazással nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Sólyom László a sikertelen titkos szavazás után kemény szavakkal bírálta a döntést és az MSZP elutasító érveit, ugyanakkor bejelentette, ismét Havasiné Orbán Máriát jelöli majd. Kijelentette: azok az érvek, amelyek az MSZP részéről elhangzottak, szégyellni valóak. „Tűrhetetlen arra hivatkozni, hogy az illetőnek valamilyen távoli rokona a Fidesznél dolgozik” – fogalmazott akkor a köztársasági elnök.
Havasiné Orbán Mária a szavazás után egyebek között arról beszélt: bírói tevékenységének soha nem volt politikai színezete, és mint mondta, soha nem is lesz. Hozzátette: a bíróságon a reformokat már el kellett volna kezdeni, nem tegnap, hanem tegnapelőtt. „Ha az elnök úr ismét jelöl, azt megtiszteltetésnek tekintem, és vállalom” – nyilatkozta a szavazást követően a Kisalföld című lapnak a Győri Ítélőtábla elnöke.
Lendvai Ildikó, az MSZP-frakció vezetője az államfő szavaira akkor úgy reagált, hogy amennyiben Sólyom László újra a parlament elé terjeszti jelöltjét, a szocialista frakció, ahogy decemberben is tette, felelősen mérlegelni fogja érveit. A Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF a decemberi szavazást megelőzően jelezte, hogy támogatja a jelöltet, míg a MSZP-frakció lelkiismereti szavazást rendelt el. Szocialista politikusok korábban kifogásolták Havasiné Orbán Mária reformelképzeléseinek túl gyors menetét, illetve hiányolták a jelölt megfelelő tudományos hátterét.
A Fidesz továbbra is tiszteletben tartja az államfő jelölését
A Fidesz továbbra is tiszteletben tartja, ezért nem kívánja kommentálni a köztársasági elnök jelölési, illetve újra-jelölési gyakorlatát – közölte a párt szóvivője. Szijjártó Péter hozzátette: a konkrét jelölt parlamenti támogatásáról a Fidesz frakcióülésén határoznak majd.
KDNP: Semmi meglepő nincs a bejelentésben
Semmi meglepő nincs a bejelentésben, hiszen Sólyom László köztársasági elnök a sikertelen jelölést követően már jelezte: ismét Havasiné Orbán Máriát jelöli a posztra – közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szóvivője, hozzátéve: a KDNP természetesen továbbra is támogatja a jelöltet. Halász Zsuzsa közölte: a KDNP reméli, hogy a mostani döntésnél a parlamenti pártok már bölcsebbek lesznek mint az előző alkalommal. Az Országgyűlés döntése azért is lenne fontos, hiszen az igazságszolgáltatás jövője a tét. Ha nem választ a parlament záros határidőn belül főbírót, akkor a meglévő problémák halmozódni fognak – hangsúlyozta.
MDF: Félő, hogy a képviselők nem fogják megváltoztatni korábbi álláspontjukat
Mindkét félnek – így a köztársasági elnöknek és a kormánypártnak is – gesztusokat kellene tenniük, és elmozdulni az eddigi eredménytelen gyakorlattól a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos működése érdekében – mondta az MDF elnöke. Dávid Ibolya úgy vélte, miután a köztársasági elnök nem változtatott jelöltje személyén, félő, hogy a képviselők sem fogják megváltoztatni korábbi álláspontjukat. A politikus emlékeztetett: az MDF – amely bizalmat szavazott Havasiné Orbán Máriának – nem értett egyet a parlament elutasító döntésével, ám az Országgyűlés többsége arról döntött, hogy a köztársasági elnök jelöltje ne legyen a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Hozzátette: az alkotmányos intézmények működésének alapelve, hogy egymás döntését tiszteletben tartjuk.
Havasiné Orbán Mária az államfő második jelöltje a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára, miután az első jelölt, Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban szintén nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének, Lomnici Zoltánnak tavaly június végén járt le hatéves mandátuma.
A bíróságok honlapján, a birosag.hu-n olvasható életrajz szerint dr. Havasiné dr. Orbán Mária egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1976-ban fejezte be, majd a Győri Járásbíróságon 1976 márciusában fogalmazóként helyezkedett el. A bírói kinevezésére 1979 februárjában került sor ugyanehhez a bírósághoz, polgári ügyszakba. 1987 novemberében a megyei bíróság polgári fellebbviteli tanácsának előadó bírója lett, majd 1992. március 1-től a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnökének nevezték ki. 1997-ben újabb öt évre megerősítették posztján, míg a hat évre szóló mandátuma 2002-ben kezdődött. Az OIT 2004. július 1-vel nevezte ki a Győri Ítélőtábla elnökének. Amennyiben Havasiné Orbán Máriát megválasztják, ő lesz a Legfelsőbb Bíróság első női elnöke.
Beszámolt a Bölcsek Tanácsa
A Bölcsek Tanácsával találkozott Sólyom László. Az oktatás lehetséges fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére létrejött testület tagjai eddig elvégzett munkájukról számoltak be az államfőnek.A magyarországi oktatás lehetséges fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére létrejött testület tagjai tájékoztatták az államfőt eddig végzett munkájukról – olvasható a közleményben.
Az államfő javaslatára november 25-én jött létre a Bölcsek Tanácsa, négy – magyar és nemzetközi kitekintéssel és tapasztalattal rendelkező – taggal. Az említetteken kívül a testület tagja még Lámfalussy Sándor közgazdász. Sólyom László november végi sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország hosszú évek óta súlyos társadalmi és gazdasági kérdésekkel küzd, a gazdaság állapota aggasztó, a társadalmi kohézió gyengül, és hiányzik a pozitív jövőkép.
Hangsúlyozta: nincs kiút a jelenlegi gazdasági válságból, ha más alapvető strukturális problémákkal nem foglalkozik az ország. A tanács a tervek szerint 2009 közepén adja közre elemzését, amelyben minden politikai erő számára konszenzusképes, hosszú távú, közcélú, szakmailag megalapozott ajánlásokat kívánnak tenni. A testület és az annak munkáját segítő két munkacsoport működésére nem fordítanak állami pénzt, az civil alapon folyik.
(MTI)
