Mint rámutattak, nyilatkozatukat a Magyarországon kialakult „robbanásveszélyes helyzet”, a „cigányellenes közvélemény” miatt fogalmazták meg. „Cigánybűnözés nincsen.” Vannak viszont különböző nemzetiségű magyar bűnözők, bűnözői csoportok. A veszprémi gyilkosságért, cigány származású személyek tettéért a roma közösség nem vállalhat kollektív felelősséget – olvasható a dokumentumban. Horváth Aladár, az RPA elnöke egy vasárnapi budapesti beszélgetésen újságíróknak azt mondta: a kialakult cigányellenes hangulat miatt pattanásig feszült a helyzet, „egészen testközelbe került a pogromveszély”.
Magyarország gőzerővel halad egy, a jelenlegi, a gazdasági válság miatt kialakultnál sokkal súlyosabb helyzet felé – tette hozzá. Közölte, nem szeretnék, ha „a gettósodott, leszakadt térségeket egyfajta cigány autonóm területként” jelölnék ki a jövőben a cigányok területeként. Horváth Aladár szerint a cigányokkal kapcsolatos valamennyi krízis a magyar társadalom lakmuszpapírja. Sokkal hamarabb, erőteljesebben jelenik meg a cigányok világában mindaz a válság, amely Magyarországon jelen van: ha gazdasági válságról van szó, akkor a munkanélküliségben, ha a jogállam válságáról, akkor a diszkrimináció ügyében, ha területi különbségről, akkor a területi szegregáció terén – magyarázta.
Hangsúlyozta, ebben a kialakult helyzetben le kell folytatni azt a vitát: a cigányok magyarok, vagy nem magyarok, és mit kell tenni a cigányoknak, hogy őket magyar állampolgárként befogadja az ország? Végig kell beszélni, hogy az ország a cigány embereket, a legszegényebb magyarokat faji, szociális alapon leválasztotta magáról és most szembeállítja magával – mondta Horváth Aladár. Az RPA elnöke közölte azt is: tiltakozásul a miskolci rendőrkapitány kijelentésével kapcsolatos helyzet kormányzati kezelése ellen lemondott a roma integrációs tanácsi tagságáról.
A beszélgetésen jelen lévő roma értelmiségiek azt hangsúlyozták, hogy a romák cigányok és magyarok egyszerre. Berki Judit, a néhány éve megszűnt Romaügyi Hivatal volt vezetője azt mondta: mára a cigányok magukra maradtak. Ezen a helyzeten változtatni kell, mert társadalmi párbeszéd nélkül nincs demokrácia – hangoztatta.
Ignácz József, a Rádió C főszerkesztője azt mondta, a nem romák félnek a cigányoktól, a politika pedig nem tesz azért, hogy oldja a feszültséget. A beszélgetésen közreadott nyilatkozatban az olvasható, hogy az elmúlt húsz év gazdasági változása és kirekesztő politikája Magyarországon egy tartósan leszakadt, „társadalom alatti réteg” kialakulásához vezetett. Ezek a csoportok a világon mindenütt, etnikai hovatartozástól függetlenül, gyakran szembehelyezkednek a társadalom által elfogadott normákkal. Kutatások szerint Magyarországon mintegy 800 ezer ember él a társadalom alatti világban, ennek mintegy egyharmada cigány, kétharmada nem cigány. Az adatok szerint ezen csoport töredéke él bűnöző életmódot. Azt írták: „Kérjük, hogy a bajt ne tetézzük azzal, hogy a cigányokat, magyarokat bűncselekmények okán egymással szembeállítjuk.” A nyilatkozat aláírói között van Ladányi János szociológus és Szikinger István alkotmányjogász is.
(MTI)
origo.hu
Csúcsra járatott tolerancia Brüsszelben: nem engedték be Dömötör Csabát a gyermekeivel egy helyi étkezdébe
