Navracsics Tibor kifejtette: az állampolgári szolidaritás és az öngondoskodás keverése nem járható út, mert – mint fogalmazott – „a tiszta játék sokkal eredményesebb lenne”. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a magas adóterhek mellett lehetetlen az öngondoskodás. Az állam csak akkor tud működni, ha elfogadjuk, hogy az állam a közjó letéteményezője, valami olyan, ami a magánérdekek fölött áll, és a közjót képviseli – vélekedett, hozzátéve: ma az állam úgy jelenik meg a polgárok előtt, mint a magánérdekek küzdelmének a terepe.
A vitatkozók közül Csillag István, az Eximbank Zrt. elnöke – a Medgyessy-kormány gazdasági minisztere – úgy vélte, az államnak az adófizetőkért, a megtakarítókért és azokért kell felelősnek lennie, akik a munkaerőpiacon tevékenykednek. Mint mondta, a XXI. század államának a lehető legélesebben különböznie kell a XX. század szocialista államától, amely a népboldogítást tűzte ki célul, és nem törődött azzal, mi történik az adófizetők, megtakarítók pénzével. A kádári szocializmus modellje nem lehet a XXI. század állama, hiszen a szabad fogyasztásnak a XX. században az volt az ára, hogy megrendült az államháztartás. Nem járható út tehát a népboldogítás kádári rendszere, melynek lényege, hogy megtakarítás nélkül fogyasszanak az emberek – fogalmazott Csillag István.
Stumpf István politológus, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere felszólalásában – hasonlóan Navracsics Tiborhoz – azt emelte ki, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta nincs kialakult államfilozófia. Megbukott az a szemlélet, hogy az államnak ki kell vonulnia az élet minden területéről, nem lehet ugyanis mindent a piacra bízni – mondta. Stumpf István szerint az államot nem leépíteni, megkerülni, hanem megerősíteni kell, és definiálni kell a pontos szerepét.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.