A Zuschlag-ügy mellékszálaként indított per vádirata szerint a vádlott a 2003-ban még működő Területpolitikai Kormányzati Hivatal kistérségi megbízottjaként együttműködött egy kiskunhalasi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetőjével és egy kunfehértói motel bérlőjével vissza nem térítendő állami támogatás megszerzésére irányuló pályázat benyújtásában.
A támogatás folyósítása után Weiszenberger László felhívta a motel bérlőjét, és ötmillió forintot kért tőle, azt állítva, hogy a pályázat elbírálását koordináló minisztérium egy meg nem nevezett döntéshozó munkatársának kell azt visszajuttatni a pályázat elfogadásának fejében. Az eljárás során elhangzott vallomásokból kiderült, hogy Weiszenberger László 2,5 millió forintot megkapott, a másik 2,5 millió forintról pedig egy „kölcsöntartozást” elismerő bizonylatot kapott.
Eredetileg vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés miatt nyújtott be vádiratot az ügyészség a szabadlábon lévő Weiszenberger Lászlóval szemben. Az ügyészség korábban azt indítványozta, hogy a bíróság nyilvános ülésen, gyorsított eljárásban hozott ítélettel állapítsa meg a vádlott bűnösségét, szabjon ki büntetést, mivel a vádlott lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, és a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett a nyomozati szakban.
A Zuschlag-ügyet is tárgyaló Fodor Endre tanácsvezető 2008. június 16-i tárgyalásán úgy döntött, hogy nem állnak fenn a gyorsított eljáráshoz szükséges feltételek, ezért rendes eljárás lefolytatásáról döntött. 2008. december 15-én módosította a vádiratot a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a bűnügyben: Weiszenberger Lászlót hivatalos személy által, fontosabb ügyben, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés bűntettével vádolták. Az ügyész ezután indítványozta: Weiszenberger László minősüljön hivatalos személynek, mivel a bűncselekmény elkövetésekor kistérségi megbízott volt. A Miniszterelnöki Hivataltól érkezett iratok szerint Weiszenberger László munkaszerződése gyakorlatilag főfoglalkozású jogviszonyként jelölte meg a tevékenységét.
A Weiszenberger László és a két férfi között lezajlott „üzleti” megbeszélésről rejtett kamerával készített felvételt a Hír TV mutatta be még 2007 őszén. A szerdai tárgyaláson Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes perbeszédében Weiszenberger Lászlót hivatali befolyással üzérkedés bűntettével és hivatali vesztegetés bűntettével vádolta, és börtönbüntetést kért a vádlottra. A vádlott védője perbeszédében elismerte védence bűnösségét, de reményét fejezte ki, hogy felfüggesztett börtönbüntetést kap Weiszenberger László.
Fodor Endre tanácsvezető bíró az ítélet indoklásakor kifejtette: nem érti, hogy a vádhatóság miért nem vádolta meg az ügyben a Rózsa Motel tulajdonosát, valamint bérlőjét, továbbá arra sem kapott választ, hogy miért nem próbálták felderíteni a minisztériumi kapcsolatokat, akikre hivatkozással Weiszenberger László a pénzt kérte. A közéletet szennyező korrupciós háló körvonalazódik ki az ügyben – mondta az ítélet indoklásakor Fodor Endre tanácsvezető bíró. A törvényi minimumban meghatározott büntetési tételt szabta ki a bíróság, hozzátéve, hogy a büntetés háromnegyedének letöltése után lehet feltételesen szabadlábra helyezni a vádlottat. Mellékbüntetésül a közügyektől is eltiltották Weiszenberger Lászlót.
Az esetre a Zuschlag-ügy nyomozása során derült fény, de az ügyészség elkülönítette a bűncselekmény nyomozását, így gyorsabban le tudta azt zárni. A szabadlábon lévő Weiszenberger László Zuschlag János képviselőtársa volt a kiskunhalasi önkormányzat MSZP-frakciójában. A botrány kirobbanása után azonnal lemondott mandátumáról. Az ítélet nem jogerős, mert a vádat képviselő Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes a halmazati tételek miatt súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbez.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
