Március 15. egy nemzet ünnepe – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: ezt a napot az anyaországon belül és kívül a magyarok együtt ünneplik. Magyarok számára Petőfi és Kossuth, Deák és Széchenyi, s a többiek emléke összekötő kapocs. Ők valami olyasmit tettek, ami egy nemzet egészét hozta önmagához közelebb – fejtette ki a tárca vezetője. Hozzátette: az ünnepet a 20. században a legkülönbözőbb politikai erők saját szájuk íze szerint próbálták meg beállítani. „Tévedés volt. Azt, amit 1848. március 15. adott a nemzetnek, pontosan érzi és tudja az ország és a nemzet” – fogalmazott.
Hiller István kifejtette: bár vita volt Széchenyi és Kossuth között, Deák pedig mindenkivel vitatkozott, de ennek ellenére a nemzet érdekében képesek voltak összefogni, együttműködni és nagyszerű tetteket végrehajtani. „Ha van tapasztalat, hát ez az” – mondta. Hozzátette: nem a viták, nem a sokszínűség az, ami széthúz. Az érdemi vitáktól nem kell tartani, azok előre visznek. A 21. század elején másfajta feladatok, kihívások vannak, de nem kisebbek, mint akkor.
Az, amit megtanulni tőlük érdemes, a gondolatok sokszínűsége, az összefogás képessége, a megvalósítás akarata. Ez a 21. század elején is érvényes – mondta. A politikának nem az a feladata, és nem szabad, hogy célja legyen, hogy nagyszerű, valóban a nemzet egészét átfogó eseményekből napi következtetéseket vonjon le, hogy azt gondolja, a történelem olyan, mint a szakácskönyv – közölte. A történelem nem ilyen, van egy sajátos kiegyenlítő szerepe, amely előbb-utóbb érvényesül – hangoztatta.
A miniszter azt mondta, hogy elkötelezett és mélyen hisz abban, hogy Magyarországnak és a magyarságnak, az oktatásban, a tudományban, az innovációban és a kultúrában van a közeljövője és jövője. Aki úgy gondolja, hogy ezek nem „termelőágazatok”, semmit nem ért a modern korból – fogalmazott. A tárca vezetője a nemzeti ünnep alkalmából az oktatás és a kultúra kiemelkedő személyiségeinek adott át elismeréseket.
(MTI)
ruha
Szoláriumba ment kukkolni a férfi, de nem ez volt a legnagyobb baj
