„A régió leginstabilabb országa lettünk”

Magyarország az elmúlt öt évben csak korlátozottan tudott élni az európai uniós tagság gazdasági előnyeivel - vélekedett Bartha Attila, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet kutatási igazgatója a távirati irodának adott csütörtöki nyilatkozatában. Bartha rámutatott arra a paradoxonra is, hogy uniós tagság nélkül a piacok már sokkal korábban figyelmeztettek volna a követett gazdaságpolitika fenntarthatatlanságára.

A gazdasági világválság miatt a kormány alacsony költségvetésű kampánnyal kívánja felhívni a lakosság figyelmét Magyarország EU-s csatlakozásának ötödik évfordulójára – mondta Budai Bernadett kormányszóvivő csütörtökön. A kormányszóvivői tájékoztatón Budai Bernadett emlékeztetett arra: 2004. május elsején csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Az azóta eltelt öt évben Magyarország legfontosabb feladata az uniós fejlesztési források felhasználása volt – tette hozzá.

Bartha úgy vélte: az uniós tagság kínálta lehetőségeket, amelyekkel Szlovénia nagyon jól, de Szlovákia, Csehország és Lengyelország is igen jól élt, Magyarország csak korlátozottan használta ki. „Az 1990-es évek végén Magyarország még a régió legbiztatóbb gazdaságának tűnt, a csatlakozáskor is a jobb esélyű kelet-közép-európai országok közé tartozott, mára azonban az egyik leginstabilabb országgá vált a régióban” – fogalmazott. A kutató szerint „problémáinkat nem az EU-támogatások esetlegesen rossz felhasználásában kell keresni, lemaradásunk oka alapvetően az, hogy Magyarország az elmúlt években elmulasztotta azoknak a reformoknak a meghozatalát, amelyeket a többi visegrádi ország végrehajtott”.

Bartha emlékeztetett: ezekben az országokban költségvetési fordulat zajlott le, melynek során nemcsak a hiány lett alacsonyabb, de nagymértékben csökkent az állami újraelosztás mértéke és az adóteher is. Ennek pozitív munkaerő-piaci hatásai voltak. „Így lehetséges például, hogy Lengyelországban, ahol a foglalkoztatottság korábban hosszú ideig alacsonyabb, a munkanélküliség pedig magasabb volt, mint a magyar, ma mindkét mutató kedvezőbb a hazainál” – mutatott rá.

Nagy érték lett volna az euró bevezetése

Az elmulasztott költségvetési, adó-, oktatási, nyugdíj- és munkaerő-piaci reformok következtében Magyarországon elmaradt a fokozódó működőtőke-beáramlás, a gyorsabb gazdasági növekedés és a nagyobb vállalati aktivitás, melyeken keresztül lehetséges lett volna egy Nyugat-Európához való reálkonvergencia az egy főre jutó GDP terén – vélte Bartha Attila. A reálkonvergencia lelassulása, sőt megállása nem jelent kedvező hírt a bérfelzárkózás szempontjából sem, hiszen általában a reálkonvergencia történik először, és a bérszint emelkedése csak késleltetve jelentkezik – mutatott rá a kutató.

Bartha ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmaradt reformoknak sokkal nagyobb költségei lettek volna az EU védőernyője nélkül. Rámutatott ellenben arra a paradoxonra is, hogy uniós tagság nélkül a piacok már sokkal korábban figyelmeztettek volna a követett gazdaságpolitika fenntarthatatlanságára. A gazdaságkutató szerint a jelenlegi válság során a kételkedők számára is nyilvánvalóvá vált, mekkora érték az euró bevezetése egy kis gazdaság számára. „Ezzel nemcsak az árfolyamkockázat lenne kisebb, de a kamatszint is alacsonyabb maradna, és a közös fizetőeszköz a nemzetközi pénzpiacokhoz való problémamentes hozzáférést is biztosítaná” – fejtette ki Bartha.

(MTI)