Akár tíz évre is lecsukhatják azt, aki rendőrre kezet emel

Az igazságügyi tárca javaslata alapján duplájára, tíz évre nőne a maximálisan kiszabható büntetésük azoknak, akik például egy demonstráción felfegyverkezve kezet emelnek a rendőrre; erről a Rendészeti Védegylet elnöke, Katus Károly beszélt a távirati irodának.

A Rendészeti Védegylet szerint a szigorítás jelentősen csökkentheti a rendőrök ellen irányuló erőszakos cselekmények számát – erről a szervezet elnöke, Katus Károly beszélt. A rendőr alezredes szerint 2006 óta tízszeresére nőtt a rendőröket ért fenyegetések és erőszakos cselekmények száma. Hozzátette: ha a büntető törvénykönyv javasolt szigorítását elfogadják, az embereknek át kell gondolniuk, megéri-e több éves szabadságvesztést kockáztatni azzal, hogy leverik egy rendezvényt biztosító rendőr sapkáját, vállapját, vagy követ, esetleg libát dobjanak rá.

A jelenlegi szabályozás alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja azt, aki hivatalos személy elleni erőszakot követ el. Ha ezt csoportosan vagy felfegyverkezve követik el, az elkövető 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez utóbbit szigorítaná a tervezet, amely a jövőben akár 10 évig terjedő szabadságvesztést is kiróhatóvá tenne a hasonló esetekben. Az alezredes arra figyelmeztetett, hogy hivatalos személy elleni erőszakot követ el az is, aki a rendőrt jogszerű eljárásában akadályozza.

Kiemelte: ezeknek az eseteknek a száma is jelentős emelkedést mutat az elmúlt években. Példaként említette, hogy ebbe a körbe tartozik az is, ha egy járőrpárost húszan körbevesznek, és nem hagyják végezni a munkáját. Hozzáfűzte: az ilyen esetek indokolták, hogy az országban az elmúlt időszakban több helyen a Készenléti Rendőrség állományával kellett megerősíteni vidéki egységeket.

Ha elfogadják a törvénymódosítást, a csoportos elkövetés miatt a hasonló esetek szintén akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők lesznek. Katus Károly emlékeztetett: a Rendészeti Védegylet több éve javasolta, hogy a rendőröket a büntető törvénykönyv külön is sorolja fel a hivatalos személyek között. Jelenleg a jogszabály csak azt mondja ki, hogy hivatalos személynek számít az, aki „jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el”. A tárca tervezete külön nevesítené a rendőröket és a pénzügyőröket is a Btk.-ban – tette hozzá az alezredes.

(MTI)