„Az, hogy a keleti partnerségbe jó néhány olyan ország bekapcsolódott, amely a Nabuccóban is stratégiai partnerünk, erősítheti az ő elkötelezettségüket, hosszú távú partnerségüket. Nekünk pedig a Nabucco és általában az energiaellátás biztonsága létkérdés” – mondta Bajnai Gordon. Magyarország számára a Nabucco a legfontosabb energiastratégiai projekt. Az országnak első számú biztonsági érdeke, hogy a déli energiafolyosó, kiemelten a Nabucco-projekt minél előbb létrejöjjön és megfelelő mennyiségű gáz is érkezzen a gázvezetéken. Az elmúlt időszak ugyanis rávilágított arra, hogy szükség van alternatív útvonalra és alternatív forrásokra is – tette hozzá.
A csúcstalálkozón a hat szekció közül a magyar miniszterelnök az energiapolitikai részben fog felszólalni. Bajnai Gordon arról is beszélt, Magyarország számára különösen fontos a keleti partnerség, mert olyan országokkal kerül kapcsolatba, amelyek a hosszú távú stabilitás és biztonság szempontjából meghatározóak. Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország és a dél-kaukázusi országok olyan partnerek, amelyekkel rendkívül fontos a jó kapcsolat – fűzte hozzá.
A kormányfő kiemelte, hogy a csúcstalálkozón valószínűleg szó lesz a válságkezelésről is. Informálisan minden találkozón szóba kerül a válságkezelés, a tagállamok ilyenkor kicserélik a tapasztalataikat, s megnézik, hogy a válság hozott-e olyan új fejleményt, ami új intézkedéseket tenne szükségessé. Az elmúlt hetekben például kiderült, hogy minden európai országban rosszabbak a növekedési kilátások, mint azt a februári kép mutatta. Ezzel a kérdéssel a júniusi csúcson foglalkozhatnak érdemben – mondta. A találkozón a magyar miniszterelnök a tervek szerint tárgyal szlovák és lengyel partnerével is.
Az új magyar kormány szeretne minél előbb kapcsolatba lépni az európai és az Európán kívüli partnerekkel is. Számos találkozót terveztek, ezek között 5-10 perces megbeszélések és hosszabb tárgyalások is szerepelnek – mondta Bajnai Gordon. A keleti partnerségi együttműködésben az Európai Unió keleti szomszédjai közül hat ország vesz részt: Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán.
A prágai csúcstalálkozóra az unió állam- és kormányfői mellett meghívták a hat ország vezetőit is. A 33 meghívottból azonban csak 22 ország képviselteti magát a legmagasabb szinten. Fehéroroszország és Moldova képviseletében például csak miniszterelnök-helyettes érkezett a cseh fővárosba, de mások között Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország sem képviselteti magát a legmagasabb szinten – tudta meg a távirati iroda diplomáciai forrásból. A keleti partnerség kiépítésére irányuló svéd–cseh kezdeményezés 2008 tavaszán indult el, szakértők szerint a folyamatot felgyorsította a déli szomszédokat tömörítő mediterrán unió megalakulása és a grúz–orosz konfliktus is.
Szijjártó: Elég a Gyurcsány–Bajnai-korszakból
Magyarországon nem a gazdasági válság kezelése folyik, hanem az MSZP politikai válságának a kezelése – reagált Bajnai szavaira Szijjártó Péter. Nem ahhoz kérnek áldozatvállalást, hogy a magyar gazdaságot mentsék meg, hanem ahhoz, hogy az MSZP politikai hatalmát mentsék át – véli a fideszes politikus. Mint mondta: „a magyar emberek azonban azt mondják: elég a Gyurcsány–Bajnai-korszakból, amelynek hovatovább mindenki a vesztesévé lesz”. Vesztesek a gyerekek, a családok, a fiatalok, a munkavállalók, a közalkalmazottak, a vállalkozók, a gazdák, a nyugdíjasok, a betegek, a fogyatékkal élők, a falusiak és a lakótelepiek – hangsúlyozta Szijjártó. Az alkalmatlan válságkezelés miatt 130 ezren vesztették el munkájukat az elmúlt néhány hónapban, és a munkahelyellenes MSZP-csomag újabb 200 ezer munkahelyet sodor veszélybe – zárul a Fidesz közleménye.
(MTI)
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
