2009 áprilisában 569 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, ami 126 ezer fővel több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Utoljára 1994-ben volt ilyen mértékű a munkanélküliség – jelentette ki Czomba Sándor, hozzátéve: a korábbi években áprilisban csökkent ez a létszám, most viszont növekszik. „Ez azt mutatja fehéren-feketén, hogy gyakorlatilag a magyar gazdaság áll” – hangoztatta a fideszes frakcióvezető-helyettes.
90 százalékkal is növekedett az álláskeresők száma
Tavaly 32 ezer új belépő volt a rendszerbe, most 72 ezer, és ami nagyon szomorú, hogy a területi különbségek is nemhogy csökkennének, hanem növekednek – mutatott rá Czomba, megjegyezve: a korábban jobb helyzetben levő régiókban és megyékben, például Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében egy év alatt 90 százalékkal nőtt az álláskeresők száma – idézi a fideszes képviselő felszólalását a párt hivatalos honlapja.
A válságkezelő intézkedésekről szólva kiemelte: „Azt mondták, hogy a legfontosabb a munkahelyek megőrzése. Mit tettek? Január végéig semmit.” Január végén kiírtak egy pályázatot az Országos Foglalkoztatási Alapítványnál 6 milliárd forint értékben, egy hónapon belül 20,4 milliárd forint igény érkezett be a 6 milliárdra. A mai napig 1323 pályázatból 400-at tartottak támogatásra alkalmasnak, a többit nem – számolt be a képviselő. „Közel ezer pályázat ennyire rossz volt?” – tette fel a kérdést. Hozzáfűzte: azóta csak bejelentésekkel élnek, több tízmilliárd forintról is lehetett hallani.
Czomba felidézte: Herczog László miniszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy akadozik a kifizetés a munkahelymegtartó támogatások esetében. Magyarországon munkahelymegőrzésre még egy forintot sem kapott egyetlenegy vállalkozás sem. Ezt nevezik önök akadozásnak? – tette fel a kérdést a képviselő.
„Keresztül” szakértenek
A munkaügyi szervezetnél 10 milliárd forintot különítettek el, még a bírálati szakaszban tartanak. Március 5-ig lehetett az első kört beadni, május 5-ig 1700 pályázat érkezett be, ebből 245-öt bíráltak el, mert összesen 7 szakértő foglalkozott vele – fejtette ki a fideszes honatya. „Aztán most rájöttek, hogy ez így nem fog menni, ezért minden egyes munkaügyi régióból felrendeltek három-három embert, akik majd szakértik. A keletiek a nyugatiakat, a nyugatiak meg a keletieket” – fogalmazott Czomba. Nem ez a megoldás – jelentette ki, hozzátéve: ráadásul a pályázat kiírója nem más, mint a munkaügyi szervezet.
Mi folyik itt a munkahelymegőrzésben Magyarországon? Kedves államtitkár úr, önök nevezik szakértői kormánynak magukat. Szeretném kérdezni, hogy hány vállalkozásnak, egyébként életképes vállalkozásnak kell még tönkremennie az önök tétlensége, tehetetlensége miatt? – tudakolta Czomba Sándor.
Ne azok zsebében kotorásszanak, akik becsülettel teszik a dolgukat!
A kkv-szektor erősítéséről szólva kifejtette: a miniszterelnöknek gazdasági miniszterként lett volna lehetősége ebben az ügyben valamit lépni. Önök az elmúlt években úgy költöttek munkahelyteremtésre, munkahelymegőrzésre több száz milliárd forintot, hogy ebből a világon semmi nem látszik a gazdaságban – húzta alá Czomba, egy ÁSZ-jelentést idézve. Hozzátette: ma egy kisvállalkozó az esélytelenek nyugalmával pályázik.
Az Út a munkához programmal kapcsolatban úgy fogalmazott: rengeteg sebből vérzik. Kiemelte: az önkormányzatoknak van lehetőségük foglalkoztatni, erre 45 ezer forintot megkapnak havonta, de ha egy vállalkozó szeretné ezeket az álláskeresőket kivinni, akkor neki semmilyen lehetősége nincs. „Magyarul: Magyarországon vízgereblyézésre adott esetben van pénz, de vállalkozásra nincs pénz” – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz beadott a szociális törvényhez is egy módosítást. „Úgy, ahogy van, söpörték le az egészet. Ennyit az összefogásról, és ennyit a szakmaiságról” – tette hozzá.
Lehetőséget kell azoknak adni, akik a hátukon viszik az országot, tisztelt államtitkár úr. Ne azok zsebében kotorásszanak, akik becsülettel teszik a dolgukat! Bajnai úrnak is meglett volna a lehetősége a válság hatásainak enyhítésére, képtelen volt rá – jelentette ki Czomba Sándor.
