Mádl: A megyerendszer bizonyította életképességét

A megyék, a várak és a püspökségek lettek azok a szervezeti egységek, amelyeket Szent István királyunk az ország egységének szilárdítására, a keresztény hit megerősítésére hozott létre – mondta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök négy megye millenniumi ünnepségének megnyitóján, a Veszprém megyei Sóly községben szombaton.

Fejér, Pest, Veszprém és Zala fennállásának 1000. évfordulóját ünnepli: Szent István király 1009-ben Sólyban adott ki adománylevelet Szent Mihály veszprémi egyházának, s királyi okiratban említik Fehérvárt, Kolont, Veszprémet és Visegrádot, illetőleg a megyéiket, Fejért, Pestet, Veszprémet és Zalát (Kolon).

Mádl Ferenc több száz résztvevő jelenlétében emlékeztetett arra, hogy a vármegyék az idők során sokszor a túlzott központosítással szemben is védelmet jelentettek, de önkormányzó egységként, autonómiaként is betölthették a maguk társadalmi-politikai szerepét. A megyerendszer mindmáig megmaradt, s lényegében egyidős az európai módon szervezett magyar államisággal – hangsúlyozta a volt államfő, aki szerint ez az évezredes működőképesség bizonyítja az életképességét. Hozzátette: bizonyítja azt is, hogy a magyar földrajzi, társadalmi és kulturális adottságokkal összenőtt s azokat „kifejező, gazdagító szervezeti forma”. A volt köztársasági elnök rámutatott: a régiók szervezését sürgető szemlélet az Európai Unióban is a szubszidiaritás erősítésével egészül ki, vagyis azzal, hogy „a döntéseket lehetőleg ott és azoknak kell meghozniuk, ahol és akiknek az életére azok valamiképp kihatnak”.

Hermann István, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatója az ünnepségen elmondta: az ezeréves okmány eredetiben nem maradt fenn, de ismert annak IV. Béla király általi, 1257. évi megerősítése. Juhász Tibor (független), Sóly polgármestere beszédében azt hangsúlyozta, hogy falujuk Szent István uralkodása óta évszázadokon át királyi kiváltságokat élvezett, s rá emlékezve minden júliusban megrendezik a Szent Kard-fesztivált.

Márfi Gyula veszprémi érsek beszédében úgy fogalmazott: „Manapság törekvések vannak arra, hogy az államot és az egyházat teljesen különválasszák egymástól, s az egyházat valamiképpen kiszorítsák a társadalom peremére”. Az érsek szerint az államnak és az egyháznak „rengeteg közös teendője van”. Egy állam nem lehet közömbös polgárainak a hitével és a hitből fakadó erkölcsével szemben – mondta, megjegyezve: az egyházak pedig sokat tehetnek és tesznek is a bűnmegelőzésért, a munkaerkölcsért és az adómorálért. Márfi Gyula szerint ha egy állam kezd közömbössé válni a polgárai vallásával szemben, akkor előbb-utóbb közömbössé válik az egészségükkel, az oktatásukkal szemben is, sőt magukkal a polgárokkal szemben is.

Ezt követően kezdődött a négy megye ünnepi közgyűlése. Balogh Ibolya (Fidesz), a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy Szent István királyunk műve, a megyerendszer ezer éve működő és életképes intézmény. Emlékeztetett arra is, hogy Fejér megye a XVI. század elejéig a magyar királyok koronázási és temetkezési helye volt. Szűcs Lajos (Fidesz), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke utalt arra, hogy Pest megye az évszázadok során „vezérmegyévé” vált, az ország gazdasági és kulturális centruma volt. Szerinte Szent István államalapító művének méltó mementói a megyék. Manninger Jenő (Fidesz), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke arra emlékeztetett, hogy Zala vármegye mindig az ország egyik védőbástyája volt. Kiemelte a megye nagy szülöttjének, Deák Ferencnek, a „haza bölcsének” a nemzet történelmét alakító jelentőségét, akit sosem a becsvágy, hanem a haza szolgálata vezetett, és ma is igazi politikusi példakép. Lasztovicza Jenő (Fidesz), a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke arra emlékezett, hogy a magyar királynékat mindig a veszprémi püspök koronázta, és ő volt a kancellárjuk is. A megyében élt és annak kultúrájában, művelődésében jelentős nyomot hagyó személyiségek közt említette Batsányi Jánost, Kisfaludy Sándort, Petőfi Sándort és Jókai Mórt.

A négy megye ünnepi közgyűlése ezután határozatot fogadott el, amelyben többek között az szerepel, hogy „a megyék kialakulása egyidős a keresztény magyar állammal, s az állam mellett a megye a magyarság egyetlen intézménye, amely ezer esztendőn keresztül alkalmazkodni tudott a történelem változó kihívásaihoz, és ma is fontos részét képezi államiságunknak”. A megyei elnökök emlékurnát helyeztek el a sólyi Árpád-kori templom talapzatában, majd a közeli ligetben emlékfát ültettek.

(mti)