Nyilvántartaná a lakosság hiteleit a PSZÁF

 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh) rendszerének felállítását, valamint a hatósági ingatlanár-statisztika fejlesztését szorgalmazza a hitelkockázatok, illetve a hitelek árának mérséklődése érdekében.

A tlh felállítása a PSZÁF által napokban publikált, a felügyelt szektorok működéséről és kockázatairól szóló jelentése szerint elengedhetetlen a hitelezési üzletág prudens működtetéséhez, a statisztika fejlesztése pedig az ingatlanok hitelcélként, illetve hitelfedezetként való pontos értékeléséhez volna szükséges. A jelentés hangsúlyozza: e két fejlesztési feladatot téves volna adminisztratív, illetve költségvetési többletteherként, esetleg a szolgáltatók és az ügyfelek jogainak korlátozásaként felfogni. Létrehozásuk ugyanis a hitelbírálathoz, illetve a fedezetértékeléshez kapcsolódó adminisztrációt egyszerűsítené, a kapcsolódó hitelkockázati költségeket pedig jelentősen csökkenthetné, ami által a hitel mindenki számára olcsóbb lehetne, mint most.

A felügyelet az idei év legkiemelkedőbb kockázatának a hitelminőség markáns romlását, illetve ebből adódóan a finanszírozók nagyarányú veszteségeit tartja. Az ügyfélhitelek nem-teljesítése nemzetközi összevetésben tavaly ugyan a mérsékelt és a közepes szint között volt, végig megfigyelhető volt azonban a hitelkockázati költségek, illetve a nem-teljesítő hitelek állományának és arányának jelentős arányú növekedése, s ez a folyamat az év vége felé érzékelhetően tovább gyorsult. A felügyelet szerint a kibontakozóban lévő gazdasági visszaesés fényében gyakorlatilag bizonyosnak tekinthető, hogy 2009-ben ez az irányzat tovább folytatódik, csupán a tendencia sebessége, illetve intenzitása kérdéses.

A háztartások összes hiteladóssága 2008-ban 30 százalékkal gyarapodott, a rendelkezésre álló jövedelmekhez mért adósságrátája pedig 51 százalékról 64 százalékra nőtt. A változásban jelentős szerepet játszott a forint elsősorban svájci frankkal szembeni számottevő leértékelődése; pusztán az új folyósításokat és a fennálló hitelek törlesztését figyelembe véve, az adósság éves szinten mindössze 17 százalékkal emelkedett volna. A törlesztési és kamatteher mértéke mintegy 25 százalékkal nőtt, s 2008 végén a lakossági szektor összjövedelmének nagyjából 19 százalékát tette ki.

(mti)