Nyilvántartaná a lakosság hiteleit a PSZÁF

 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh) rendszerének felállítását, valamint a hatósági ingatlanár-statisztika fejlesztését szorgalmazza a hitelkockázatok, illetve a hitelek árának mérséklődése érdekében.

MNO
2009. 05. 13. 17:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tlh felállítása a PSZÁF által napokban publikált, a felügyelt szektorok működéséről és kockázatairól szóló jelentése szerint elengedhetetlen a hitelezési üzletág prudens működtetéséhez, a statisztika fejlesztése pedig az ingatlanok hitelcélként, illetve hitelfedezetként való pontos értékeléséhez volna szükséges. A jelentés hangsúlyozza: e két fejlesztési feladatot téves volna adminisztratív, illetve költségvetési többletteherként, esetleg a szolgáltatók és az ügyfelek jogainak korlátozásaként felfogni. Létrehozásuk ugyanis a hitelbírálathoz, illetve a fedezetértékeléshez kapcsolódó adminisztrációt egyszerűsítené, a kapcsolódó hitelkockázati költségeket pedig jelentősen csökkenthetné, ami által a hitel mindenki számára olcsóbb lehetne, mint most.

A felügyelet az idei év legkiemelkedőbb kockázatának a hitelminőség markáns romlását, illetve ebből adódóan a finanszírozók nagyarányú veszteségeit tartja. Az ügyfélhitelek nem-teljesítése nemzetközi összevetésben tavaly ugyan a mérsékelt és a közepes szint között volt, végig megfigyelhető volt azonban a hitelkockázati költségek, illetve a nem-teljesítő hitelek állományának és arányának jelentős arányú növekedése, s ez a folyamat az év vége felé érzékelhetően tovább gyorsult. A felügyelet szerint a kibontakozóban lévő gazdasági visszaesés fényében gyakorlatilag bizonyosnak tekinthető, hogy 2009-ben ez az irányzat tovább folytatódik, csupán a tendencia sebessége, illetve intenzitása kérdéses.

A háztartások összes hiteladóssága 2008-ban 30 százalékkal gyarapodott, a rendelkezésre álló jövedelmekhez mért adósságrátája pedig 51 százalékról 64 százalékra nőtt. A változásban jelentős szerepet játszott a forint elsősorban svájci frankkal szembeni számottevő leértékelődése; pusztán az új folyósításokat és a fennálló hitelek törlesztését figyelembe véve, az adósság éves szinten mindössze 17 százalékkal emelkedett volna. A törlesztési és kamatteher mértéke mintegy 25 százalékkal nőtt, s 2008 végén a lakossági szektor összjövedelmének nagyjából 19 százalékát tette ki.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.