Schmitt: Hiányoznak az országnak a külföldön maradt fiatalok

Schmitt Pál szerint manapság a külföldön tanuló magyar diákok közül sokan nem jönnek vissza Magyarországra, ami nagy veszteség a család mellett az országnak is. A Fidesz európai parlamenti (EP-) listavezetője erről fiataloknak beszélt pénteken, Budapesten. Szájer József ugyanitt elmondta: az EU-csatlakozásunkat követő öt évben több olyan elvárás sem teljesült, ami hazánk számára fontos lett volna. • Navracsics: Magyarország 7 év alatt 15 évet zuhant vissza + Képriport

Az Európai Unió (EU) fiataloknak szóló diákcsereprogramjai gyakorta egyirányú utcát jelentenek Magyarországnak, hiszen egyrészt kevesen jönnek hozzánk az EU-ból tanulni, másrészt viszont tőlünk sokan mennek külföldi egyetemekre, ám sokan tanulmányaik után kint is maradnak – mondta Schmitt Pál a Fidesz ifjúsági tagozata és a Konrad Adenauer Alapítvány közös rendezvényén.

A politikus szerint ez nagy veszteség nemcsak a családnak, de az országnak is, hiszen ezek a fiatalok a megszerzett tudást, tapasztalatot külföldön hasznosítják. Hozzátette: óvodától a diplomáig csaknem 200 ezer euróba kerül egy gyermek taníttatása. Mint mondta, egy olyan országban, amely nem bővelkedik természeti kincsekben, s amely maximum a mezőgazdaságában, a vízkészletében, a turizmusában bízhat, a fiatalok távozása pótolhatatlan hiány okoz.

Ennek kapcsán a Fidesz EP-listavezetője emlékeztetett Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök szavaira, aki Schmitt Pál szavai szerint egy alkalommal – látván, hogy húszszázalékos munkanélküliség van a fiatalok körében – azt jelentette ki, hogy ha nem tudnak elhelyezkedni, akkor elmehetnek külföldre.

Az Európai Unióban már túlléptünk azon, hogy csak gazdasági érdekekről beszéljünk – mondta –, hiszen ma már az értékek Európájáról kell beszélnünk. Így a tudás, a tanulás, a kultúra, a kulturális örökség, a diákok mobilitása, az egyetemek és iskolák minősége a meghatározó.

A tudás, a tanulás kapcsán a politikus úgy vélekedett, nem lehetünk nagyon büszkék a magyar fiatalok tudására, hiszen matematikában, olvasásban, szövegértésben, kommunikációban, helyzetfelismerésben nagyon gyengék, az európai átlag alattiak vagyunk.

Elgondolkoztató problémának nevezte, hogy a magyar oktatási intézmények – a nemzetközi rangsorok alapján – nagyon elmaradnak külföldi versenytársaiktól. Az oktatás gondjai között említette azt is, hogy nálunk az iskolák egy részét bezárják, a pedagógusok szerepét pedig „eljelentéktelenítik”.

Schmitt Pál emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt örömmel fogadták be Magyarországot Európába, ám az elmúlt öt év – mint mondta – nem úgy alakult, „ahogyan terveztük”. Öt évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy fel fogunk zárkózni Európához az élet minden területén, ám az akkori zászlóshajóból sereghajtókká váltunk szinte minden területen – vélekedett. Schmitt Pál szavai szerint az EU-ban nem is értik, hogy mi történt velünk.

Több elvárás sem teljesült

A Magyarország EU-csatlakozását követő elmúlt öt évben több olyan elvárás nem teljesült, ami hazánk számára fontos lett volna – mondta Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője pénteken. Magyarország számára specifikus kérdés a határon túl élő magyarok ügye, ám az unió a gyakorlatban kevéssé tudja a kisebbségi jogokat érvényesíteni – mondta az EPP-ED alelnöke. Hozzátette: a másik, amiben az EU „nem igazán adott segítséget számunka”, az alapvető szabadságjogok kérdése volt.

Magyarország számára a kisebbségi jogok kérdése azért érzékeny terület, mert az ország nemzeti lakosságának több mint egyharmad része a határokon kívül él – mondta a Fidesz EP-listájának második helyezettje. A politikus példaként a kolozsvári egyetemen történtekre emlékeztetett, amikor két magyar oktató magyar nyelven kitett egy táblát az egyetemen s ezért elbocsátották őket. Közölte: ilyen ügyekben az EU nem bizonyult hatékonynak.

Az alapvető szabadságjogok kérdéséről Szájer József azt mondta: Magyarországon a demokrácia súlyos deficitjét mutatta akkor, amikor a kormányzati hatalom mindent megtett annak érdekékben, hogy akadályozza az emberek szabad véleménynyilvánítását. Hangsúlyozta: olyan alapvető szabadságjogokról van szó mint a szólásszabadság, és a gyülekezésnek a szabadsága. Ebben súlyos sérelmek történtek 2006 októberében, de hasonló történt akkor is, amikor a hatalom kordonokkal vette körül a Kossuth teret, hogy ezzel megakadályozza az emberek szabad véleménynyilvánítását. Ezekben a helyzetekben az EU „nem igazán adott segítséget számunkra, amikor ez ellen felemelhette volna a szavát”, igaz – tette hozzá –, amit saját keretei között megtehetett, azt megtette.

Szájer József – a magyar és külföldi fiatalok előtt tartott előadásában – kitért az EU-csatlakozás előtt, a csatlakozással kapcsolatos magyar félelmekre is. Kifejtette: azoknak a kelet-közép-európai országoknak, amelyek nem önként választották, hogy a Szovjetunió kötelékébe tartozzanak – és húsz évvel ezelőtt visszanyerték szuverenitásukat –, egy újabb szövetséghez tartozás lehetősége komoly dilemmát jelentett. Emlékeztetett: Magyarországon ezt a dilemmát egy népszavazás döntötte el. Úgy vélte azonban, túlzottak voltak az olyan az aggályok – mint például –, hogy túlzottan erős az EU, sok mindenbe beleszól, túlságosan beleavatkozik az emberek életébe.

(MTI)