Az államfő a megbeszélésen elmondta, hogy 1956-tal foglalkozó ünnepi beszédeinek írásához felhasználja az intézet kiadványait, egyebek mellett ezekből pontosítja az adatokat. Hangsúlyozta: „fontos a szakmai hang” ezekben a protokolláris szövegekben. Sólyom László átadott az 1956-os Intézet igazgatójának egy Gloria Victis című, 1956-os verseskötetet, amelyet a forradalom és szabadságharc tízedik évfordulójára adtak ki Münchenben. Ezen kívül megkapta az intézmény a köztársasági elnöktől a Valóság című, 1956-os újság egy restaurált példányát.
Az intézmény vezetője, Rainer M. János a találkozáson kiemelte, hogy a 20. század történelmének legpozitívabb fordulata, a magyar demokratikus átalakulás lélektani fordulópontja volt 1989 eseménysorozata. Az igazgató bemutatta Sólyom Lászlónak egyebek mellett az 1956-os Intézet oral history (szóbeli visszaemlékezéseket tartalmazó) archívumát, könyvtárát, internetes fejlesztéseit. A találkozó nyilvános részén Rainer M. János elmondta: egy hónapon belül elindítják az Egy nap anatómiája című multimédia internetes tartalomszolgáltatást, amely a rendszerváltás hazai történetét dolgozza fel.
Bemutatta a tervezett tartalmat, amely egyebek mellett olyan dokumentumokat is tartalmaz, mint a Nagy Imre és társai újratemetését kezdeményező Történelmi Igazságtétel Bizottság 1988–1989-es jegyzőkönyvei és belső feljegyzései, vagy a Magyar Szocialista Munkáspárt különböző testületeinek Nagy Imrével kapcsolatos jegyzőkönyvének részletei. Felkerülnek az internetre a Belügyminisztérium III. főcsoportfőnökségének „az akkori eseményeket befolyásolni igyekező” jelentései és akciótervei is – közölte. Mozgóképek és hangzóanyagok mellett segédanyagként a témához kapcsolódó kronológiát, bibliográfiát és a fontosabb szereplők életrajzi adatait is közzéteszik – közölte az igazgató.
Germuska Pál, az 1956-os Intézet titkára arról beszélt, hogy az Európai Unióban felismerték a kommunizmus objektív, történészi feltárásának szükségességét, ezért hozott az Európai Parlament egy hónapja állásfoglalást „az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról”. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki – és mint mondta, ezért említik meg ezt az államfőnek is –, hogy az Országgyűlés nem foglalkozott ennek jelentőségével. Reménykeltőnek nevezte ugyanakkor, hogy ez az állásfoglalás felszólította a tagállamokat: hozzák létre a totalitárius rendszerek áldozatainak európai dokumentációs központját és emlékművét.
(MTI)
