A Főtáv nem készít a leválók miatt vészforgatókönyveket

Sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a Főtáv szóvivője azt a feltételezést, hogy azért kerül vélhetően január elsejétől a legalacsonyabb áfakulcsba a távhő, mert előzetes számítások szerint a sok leváló háztartás miatt olyan helyzet alakulhat ki Budapesten, hogy összeomlik a rendszer. Balog Róbert az MNO-nak elmondta, hogy a Főtáv nem készített vészforgatókönyveket, hiszen mint fogalmazott: ha a pék tönkremegy, akkor már nem az ő feladata a kenyérellátás biztosítása.• Fidesz: Hazudozás, trükközés folyik a távhő áfájáról • Menteni a menthetőt? – Öt százalék lesz a távhő áfája

Alkotmányellenes a fővárosi távhőszolgáltatásról leválás korlátozása, ezért az erről szóló önkormányzati rendeletet május 20-án megsemmisítette az Alkotmánybíróság.Alkotmányellenes a fővárosi távhőszolgáltatásról leválás korlátozása, ezért az erről szóló önkormányzati rendeletet megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Az AB február 26-án Miskolc és Tiszaújváros, április 3-án Kazincbarcika távhőszolgáltatásról szóló rendeletének leválást tiltó rendelkezését semmisítette meg.

A Főtáv nem hivatott a Fővárosi Önkormányzat nyilatkozatait kommentálni – reagált Balog Róbert, a Főtáv szóvivője azon felvetésünkre, hogy készültek olyan fővárosi számítások, amik a rendszer összeomlását feltételezik akkor, ha 20 ezer háztartás áll át egyedi, saját hőközpontos fűtésre. Ez esetben a rendszerben maradók éves fűtési díja több mint 100 ezer forinttal növekedne, amit már igencsak kevesen tudnának megfizetni. A Főtáv Balog szerint nem készít vészforgatókönyveket. A szóvivő egy példával is illusztrálta a cég helyzetét: ha egy pék a magas energia vagy alapanyagárak miatt tönkremegy, ezután már nem lehet számon kérni rajta a kenyérellátást. Balog azért még hozzátette: ha a csőhálózat kihasználtsága csökken, akkor nő a szolgáltatás költsége, ami „nem kedvező folyamatokat indíthat el”.

Ha vészforgatókönyv ezek szerint nem is, a távfűtés versenyhelyzetét vizsgáló elemzés viszont készült a cégnél. Az ebben foglaltak alapján a városok tekintetében a gáz után a távhő a második legolcsóbb fűtési mód még mindig. Balog szerint a távhő a januári áfa csökkentés után hátrányát ledolgozva olcsóbb lehet a gáznál is. (Természetesen az alacsonyabb komfortú szenes, vagy fatüzelésű kályhákat, kazánokat nem számítva.) A Főtáv szóvivője két olyan várost is említett, ahol ez már megtörtént. Győrben és Ajkán azért tudtak alámenni a gázfűtés árszintjének, mert mindkét helyen saját, a város tulajdonában lévő, áramot is előállító erőművekből nyerik a hőt. Még olcsóbb lehetne a távfűtés akkor, ha – mint Bécsben – a magyarországi városokban is szemétégetőkkel állítanák elő, de erre a közeljövőben elég kicsi az esély.

Felvetésünkre, miszerint a szabályozhatósággal és a szigeteléssel elért megtakarítások mellett vizsgálják-e a szállításkor keletkező veszteségeket (a vezetékek fölött télen is szépen zöldellő pázsit esete), a szóvivő elmondta, hogy ezek jelenleg az erőművektől vett hőmennyiség 10 százalékát teszik ki átlagosan. (Ez a szám Bécsben 8 százalék, Salzburgban pedig 16.) Egy kilométer régi csővezetéken évente átlagosan 8-10 millió forint a cég vesztesége, ugyanakkor a föld alatti húzódó vezetékek kilométerének teljes felújítása 5-600 millióba kerülne. Ennek ellenére Budapest vezetékhálózatának 35 százalékát korszerűsítették már, idén a Havanna lakótelep van soron, az év végére itt is kicserélik az elhasználódott csöveket.

Végül a szóvivő – cége érdekeit védve – a leválás hátrányit is megemlítve felhívta a figyelmet arra, hogy a saját hőközpontos megoldásnál csak körülbelül öt évig nincs költség az üzemeltetésben, 10-15 év után viszont általában magát a kazánt is cserélni kell. Ezt Balog szerint a kivitelező már „nem várja be”, hiszen az 5-7 év futamidejű hitelek után távozik és a lakóközösségre hagyja a rendszer felújítását.