A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet, amelyet a testület tagjai magukkal visznek. A mozgóurna helyszínre vitelét úgy kell megszervezni, hogy eközben a szavazókörben dolgozó szavazatszámláló bizottság tagjainak száma ne csökkenjen a határozatképes (három, vagy öt fős) létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosnak kell lennie.
Az EP-választáson lehetőség van arra, hogy a választópolgár ne a lakóhelyén, hanem a tartózkodási helyén szavazzon, ehhez a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől péntekig kellett igazolást kérnie.
Ha az igazolással szavazni kívánó polgár mozgásában gátolt, akkor ő csak az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörből igényelhet mozgóurnát. Fontos előírás, hogy a szavazatszámláló bizottság mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai csak azoknak biztosíthatják a mozgóurnás szavazást, akiket a szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérők nyilvántartásába felvett, azaz a mozgóurnás szavazást lebonyolítók a szavazás helyszínén újabb szavazási igényeket nem fogadhatnak el. Így például, ha egy szociális otthonban tízen jelezték előzetesen, hogy mozgóurnát kérnek, a kiérkező bizottsági tagok nem fogadhatnak el szavazatokat a többi lakótól.
A szavazatszámláló bizottság legalább két tagjának a szavazás időtartama alatt – a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett – minden emberhez ki kell mennie, aki előzetesen mozgóurnát kért a helyi választási iroda vezetőjétől vagy a szavazás napján a bizottságtól. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy 19 órára, a szavazókör bezárására visszaérjenek vele a szavazatszámláló bizottság mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai.
(MTI)
Honvéd
Szurkolói bojkott és üzengetés: forrnak az indulatok az NB II rajtja előtt
