A Fidesz elnöke az Európai Néppárt vezetőinek csütörtöki brüsszeli tanácskozása közben magyar újságíróknak az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a megbeszélésen nem esett szó arról, hogy az európai parlamenti (EP-) választásokon több országban teret nyertek szélsőséges pártok.
Európában nem reagálnak hisztérikusan arra a tényre, hogy vannak olyan emberek, akik szélsőséges megoldásokat kínáló pártokra szavaznak – mondta. Mint megjegyezte, a legtöbb országban van pártja a radikális jobboldalnak, és most már Magyarországon is van. Példaként utalt a szélsőjobb Nagy-Britanniában elért eredményeire, de a volt NDK-beli utódpárt, a Baloldal németországi sikereire is felhívta a figyelmet.
„A baloldali és a szélsőséges jobboldali szavazók közt átjárás van” – jelentette ki Orbán. Úgy fogalmazott, hogy Magyarországon a szocialista szavazótábor szabályosan szétrobbant, az eddigi szocialista szavazók egy része a Fideszre, másik része azonban – különösen az ország kevésbé fejlett területein, „ahol csőstől jönnek a bajok” – a Jobbikra voksolt. A Fidesz szerinte megtartotta a híveit, a radikális jobboldal pedig megerősödött, „és fog is még erősödni”. Tévednek azok – állította -, akik valamiféle balesetnek tekintik a Jobbik EP-választási sikerét.
Az Európai Néppártot illeti meg, hogy az EB elnökét adja
Az Európai Néppárt vezetőnek brüsszeli tanácskozásán nem kapott támogatást az a javaslat, hogy halasszák szeptemberre José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság eddigi elnökének az újrajelölését a tisztségre – közölte csütörtökön Orbán Viktor magyar újságírókkal. Mint mondta, ilyen indítványok a szocialisták részéről hangzottak el, de az EU-csúcs előtti néppárti "előcsúcson" sem a franciák, sem a németek nem álltak az elgondolás mögé. „Programot hirdettünk, bizalmat kértünk, jelöltet állítottunk és nyertünk, tehát az Európai Néppártot illeti meg a lehetőség, hogy az Európai Bizottság elnökét adja” – jelentette ki Orbán.
Orbán szerint az EU-csúcson a tagállami kormányoknak várhatóan az elsöprő többsége Barroso mögé áll, de azt sem zárja ki, hogy egyhangú lesz a támogatás. Az Európai Parlamentben azonban a néppártiaknak nincs abszolút többségük, és egyelőre nem tudni, mi lesz a parlament állásfoglalása. Ezért az EP-ben képviselt pártok vezető politikusaival tárgyalásokat kell folytatni.
A Fidesz elnöke elismerte, hogy a lisszaboni szerződés érvénybe lépésének késése jogilag bonyolítja ugyan a jelölési folyamattal kapcsolatos helyzetet, ám leszögezte: a bizottsági elnök jelölésének halogatása olyan időveszteséget jelentene, amelyet felelőtlenség lenne vállalni. A jelenlegi helyzetben fontosnak tartja, hogy mielőbb legyen az EU-nak vezetése. Megjegyezte, hogy a „patópálizmus” nem sajátosan magyar jelenség, de annak szerinte európai szinten sem szabad teret engedni. Orbán határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kíván-e befolyást gyakorolni a fideszes EP-képviselőkre, akiknek vezetője, Szájer József szerdán közölte: egyelőre nem döntöttek arról, hogy támogatják-e Barrosót. Egy riporter kitért arra, hogy Joaquín Almuniát, az EU spanyol szocialista pénzügyi biztosát korábban éles bírálatok érték a magyar gazdasági-pénzügyi helyzet túlságosan kedvező színben való feltüntetése miatt. Orbán erre azt válaszolta, hogy az Almunia által elkövetett „szélhámosságokat”, amelyekkel a pénzügyi biztos a magyar miniszterelnökkel „tandemben” tévesztette meg az EU-t, soha nem varrták Barroso nyakába. „Miért tennénk ezt most?” – tette fel a kérdést a Fidesz elnöke.
(MTI)
