Pálinkás: A felsőoktatás olyan helyzetben van, mint az ország

A mai felsőoktatási képzési rendszer magában hordozza a korábbi szisztéma sok hibáját, és sikerült importálni a kétszintű képzési rendszer számos problémáját is. Erről Pálinkás József, az MTA elnöke beszélt csütörtökön a fővárosban.

A volt oktatási miniszter a Baross Gábor Társaság rendezvényén azt mondta, hogy az alapképzési szakokat rosszul alkották meg, az ötéves képzés jelentős részét pedig belegyömöszölték három évbe. Emellett vannak olyan területek, ahol a kétciklusú képzésnek semmi értelme nincs. Ha az ötéves képzés megmaradt volna még néhány területen, ahol indokolt lett volna, semmit sem vesztett volna a felsőoktatás, sőt inkább nyert volna – mondta. Hozzátette: ehhez társul még egy torz finanszírozási struktúra. Ma létharc folyik – fejtette ki az MTA elnöke, aki szerint szinte minden főiskola egyetem akar lenni, s mesterképzést akar indítani.

Pálinkás József szerint „ha a felsőoktatás belenéz a tükörbe, nem láthat jobb képet magáról, mint amilyen állapotban az ország van”.

Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke azt mondta, hogy filozófiájában jó és fontos elemeket hordoz a bolognai rendszer. Problémaként említette ugyanakkor, hogy nem egyszerre történt az alap- és mesterképzések kidolgozása és bevezetése. „Nem tudtuk azt sem, mit jelent tömegoktatást folytatni, a magyar felsőoktatás elitszemléletű volt, s gyakorlatilag az is maradt” – mondta. Kitért arra is, hogy jelenleg az adott, közel 120 ezres korosztályból 55 ezer diákot felvesznek állami képzésre. Mint mondta, nem hiszi, hogy a bebocsátandó hallgatók számát csökkenteni lehetne a jövőben.

Mang Béla korábbi felsőoktatási államtitkár, a Miskolci Egyetem rektor-helyettese szerint nevetségesen kevés volt az a két év, ami végül a tényleges bevezetésre rendelkezésre állt. Ez kapkodáshoz vezethetett – ismerte el, hozzátéve: az alap- és mesterszintek nem együttes tárgyalása bizonyos hibákat eredményezett. Ez ugyanakkor korrigálható – mondta. A volt államtitkár meggyőződésének adott hangot, hogy ezt lehet jól csinálni. Gyenge pontként említette a tömegképzést, s azt, hogy a finanszírozási rendszer hallgatói létszámhoz kötött. Ma 160 ponttal is vesznek fel hallgatókat például mérnöknek, így nincs minőség – mondta, hozzátéve: az egyetemek, főiskolák mindent beáldoznak a hallgatókért.

(mti)