„Sikerült”: 199 igen a kétéves gyesre + Videó

A 2010. május elseje után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett – erről hétfőn döntött az Országgyűlés 199 igen, 159 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett.• Bajnai köszönetet mondott az „igen” gombot nyomogatóknak • Megszavazták az új sarcot, jövőre itt a vagyonadó • A Fidesz provokációnak tekinti a washingtoni kinevezést

MNO
2009. 06. 29. 16:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Hír Televízió felvételét itt nézheti meg.


Az Országgyűlés ezzel újra elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a gyermekek védelméről szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosítását. A törvénymódosítás a gyes idejének csökkentése mellett azt is tartalmazza, hogy a gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. A módosítás szerint nem emelkedik jövőre a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztják be, folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik. Az MSZP soraiból Mécs Imre, az SZDSZ-ből Béki Gabriella, Gulyás József és Velkey Gábor szavazott nemmel a javaslatra.

A javaslat elfogadását élénk vita előzte meg, fideszes és kereszténydemokrata képviselők is az indítvány elfogadása ellen érveltek. Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára kifejtette: kutatások és felmérések igazolják, hogy azokban az országokban jó a termékenységi mutató és a foglalkoztatási ráta, ahol az anyák gyermekükkel rövidebb ideig vannak otthon. Az unió országaiban háromtól 24 hónapig terjedő ideig vannak otthon gyermekükkel az édesanyák – mondta. Hozzátette: egyetért a köztársasági elnök azon megállapításával, hogy a gyermeket vállaló nők munkaerőpiacra való visszatérését ösztönözzék. A vonatkozó és szükséges törvénymódosításokat az őszi ülésszakra elkészíti a kormány – ígérte. 2012-ig 15-16 ezer új óvodai férőhelyet hoznak létre, ami uniós források felhasználásával mintegy 13 milliárd forintba kerül. A családi napközi szabályozásán is módosítanak, egyszerűbbé téve működésüket, finanszírozásukat. A normatíva is nőne 2010-től, a jelenlegi 246 ezer forintról 300 ezerre évente gyermekenként.

Soltész Miklós (KDNP) arra emlékeztetett, hogy számos civil szervezet tiltakozott a módosítás bevezetése ellen. A bölcsődék túlzsúfoltsága jelenleg 30 százalékos, a jelentkező gyermekek 20 százalékát elutasítják. Utalt arra, hogy a szaktárca illetékese 2008-ban még úgy nyilatkozott, hogy 15 ezer férőhelyre van szükség, aminek megteremtése 60 milliárd forintba kerül. Ha bevezetik a törvényt, további 30 ezer férőhelyre lesz szükség, ki fogja ezt kifizetni? – kérdezte. A képviselő szerint a törvény előkészítetlen és értelmetlen, és azt kérte a kormánypárti képviselőktől, ne tévesszék össze azt a „három csapás” jogszabállyal. Ne mérjenek három csapást a családokra, a családi adókedvezmény szétverése, a szocpol megszüntetése és a családi pótlék megszigorítása mellett most ne nehezítsék a gyes-en, gyed-en lévő édesanyák helyzetét. László Tamás (Fidesz) szerint a gyermekvállalási hajlandóságot kockáztatja a kormány. Elképesztőnek nevezte azt a kormánypárti érvelést, hogy majd a gyes lerövidítése ösztönzi a gyermekvállalást. A törvény minimális költségvetési haszonnal és maximális társadalmi kárral jár – mondta.

Bernáth Ildikó (Fidesz) azt kérdezte, mi indokolja a gyors visszatérést, hiszen tudniuk kell, hogy amíg az édesanyák otthon vannak, a munkahelyek 40 százaléka megszűnik. Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) ezzel szemben azt a kérdést tette fel: mi biztosítja, hogy ha valaki két év után nem talál állást, akkor három év után fog? Szerinte a valódi választási lehetőséget így tudják megteremteni. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezen intézkedések érezhető változást hoznak majd a gyermekvállalásban.

Korózs Lajos viszontválaszában azt mondta: az intézkedés célja, hogy a nők munkaerő-piaci pozícióját javítsák, s közelítsék az uniós arányokhoz. Kifejtette: az 50,6 százalékos foglalkoztatási ráta nagyon alacsony, s aki dolgozik, a másik ötven bérét és juttatásait is finanszírozza.

(mti)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.