Tarlós három pontban foglalta össze mondandóját. Először megállapítja, hogy a kifejezésnek nincs köze a nácizmushoz. Eredete 1921-re datálható, és véletlenül sem náci vagy nyilas ideológián alapszik, melyek akkor még nem is igen léteztek. Másodsorban a levélíróknak általában figyelembe kellett volna venniük, hogy „a náci retorika a világon mindenütt annak számít, nem csak egyik vagy másik országban. Például Szálasi Franciaországban is Szálasi.” Ha a „szebb jövőt” szóösszetétel önmagában ilyen retorikának számítana, abból Tarlós szerint elég sajátos következtetéseket vonhatnánk le. Ez a szóösszetétel és kívánság ugyanis szerepel Franciaország nemzeti himnuszában is. Tarlós felteszi a kérdést, hogy a levél aláírói ezek után vélhetően nem kívánják „lenácizni” az egész francia nemzetet, esetleg követelni, hogy az említett szövegrészt töröljék a francia himnuszból.
Végül a fővárosi Fidesz–KDNP frakcióvezetője kéri a levélírókat, hogy hagyjanak fel „hisztérikus, nevetségesen olcsó politikai haszonszerzési szólamaikkal”, mert ha ilyesmivel próbálkoznak, attól még „nem lesz olcsóbb a metró, nem tűnnek el a tanácsadói szerződéseik és a város adóssága sem lesz kevesebb”. Tarlós közli azt is, hogy a maga részéről a polémiát befejezettnek tekinti.
(OS)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.