A kormányszóvivő ismertette: a kormány azt szeretné kérni a bankoktól, hogy sokkal aktívabban segítsék a lakáshiteleseket. Ha azt látják, hogy valaki potenciálisan bajba kerül, vegyék fel vele a kapcsolatot, ajánlják fel neki a törvény által kínált lehetőséget. Ha pedig bedől egy lakáshitel, és kényszerértékesítésre kerül sor, lépjenek kapcsolatba az önkormányzattal, ne várják meg, amíg az bejelentkezik a folyamatba. Adminisztrációs hiba miatt ne vesszen el egyetlen lakás sem – hangsúlyozta.
A nehéz helyzetbe került lakáshitelesek július 28-tól kaphatnak könnyítéseket. Az Európai Bizottság által jóváhagyott lakáshitel-támogatási program lehetővé teszi, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vegyenek fel bankjuktól, ami legfeljebb két évig fedezi kölcsönük törlesztőrészletének egy részét. A támogatást azok vehetik igénybe, akik 30 millió forintnál kisebb piaci értékű ingatlanra vettek fel hitelt, és az erről szóló szerződést idén június 30-ig aláírták. A munkanélküliek esetében a magyar állam az áthidaló kölcsön legfeljebb nyolcvan, egyes esetekben hetven százalékáért vállal kezességet.
Ha valaki az áthidaló kölcsön ellenére sem tudná visszafizetni a hitelét, és elvesztené lakását, akkor a kényszerértékesítés során az önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, megvehetik a lakásokat, amelyeket a piacinál kedvezőbb feltételekkel bérbe adhatnak az adósoknak. Az önkormányzatoknak erre a célra 60 milliárd forintos, önrész nélküli, nagyon kedvező kamatozású hitel áll rendelkezésükre. Szollár Domokos elmondta: a kkv-k számára uniós forrásból rendelkezésre álló 140 milliárd forintnyi forgóeszközhitelt a bankokon keresztül lehet lehívni. A kis- és középvállalkozások hitelezési tempója azonban a kormány szerint nem megfelelő, nem tudni, miért akad el a hitel. A cél az, hogy a vállalkozások minél kevesebb vérveszteséggel vészeljék át a válságot, ehhez kérünk segítséget a bankoktól – mondta.
A banki hitelezés sok aggályos kérdést vet fel a szóvivő szerint, ami ellen tenni kell. Az augusztus elején hatályba lépő törvénymódosítás megnehezíti az egyoldalú szerződésmódosítást, a bankok azonban elkezdtek bizonyos feltételeket beépíteni az általános szerződési feltételek közé, hogy a kiskapukat később ki tudják majd használni. Ez ellentétes a törvény szellemével és szándékával – hangsúlyozta Szollár Domokos. A kormány szeretne véget vetni a „hiteldzsungelnak”. A bankokkal együttműködve tiszta, átlátható feltételeket szeretne létrehozni, amelyek világosan rögzítik a bank és az ügyfél viszonyát úgy, hogy a bankok piaci szabadsága érdemben ne csorbuljon, a fogyasztók mégis nagyobb védelmet kapjanak. A munkanélküliségi ráta emelkedése miatt például ne lehessen kamatot emelni. Szeretnénk a helyes egyensúlyt megtalálni, remélhetőleg meg tudunk állapodni egy olyan feltételrendszerben, ami mindenkinek megfelelő – mondta a kormányszóvivő.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a kormány szeretné a jelenleginél erősebb fogyasztóvédelmi jogkörrel felruházni, hogy a tisztességtelen, de nem jogsértő tevékenységgel szemben is el tudjon járni – tette hozzá.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szintén tiltakozott a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlata ellen. A Medián közvéleménykutató a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából július 13-án ezer fős, telefonos kutatást készített a témában. A Népszabadság által ismertetett felmérés szerint a válaszadók háromnegyede – a devizahitelesek 84 százaléka – úgy gondolja, hogy a kormánynak be kellene avatkoznia annak érdekében, hogy az elmúlt negyedévi forinterősödés nyomán a bankok csökkentsék a devizahitelek törlesztőrészleteit.
(mti)
origo.hu
Robbanásveszély a nyári utakon? Csak a guminyomás miatt!
