Balázs elmondta, hogy a GSZT együttműködésére is számít a külügyminisztérium, mert fontosnak tartja, hogy „a politikai és gazdasági közösség értően álljon hozzá” a 2011-es magyar EU-elnökséghez. Az uniós elnökségre való felkészülésről elmondta, hogy 2011-ben, uniós tagságunk hetedik évében „az integráció és érdekérvényesítés magasabb fokára fogunk fellépni”.
Ha az unió működését átalakító lisszaboni szerződés életbe lép, akkor „pontot tehetünk az uniós alkotmányos folyamat végére”. Hozzátette, hogy Magyarország arra is felkészül, ha a lisszaboni szerződés nem lép életbe, és arra is, ha a magyar elnökség idején kerül sor a lisszaboni szerződés felülvizsgálatára.
Sok múlik majd azon, hogy a váratlan eseményekre és döntési helyzetekre is felkészüljön a magyar EU-elnökség. Példaként említette a 2008 második felében elnöklő Franciaországot, amelynek a grúz-orosz háborúval, valamint a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válsággal is szembe kellett néznie.
Mint mondta, a 2010 januárjától következő másfél éves EU-elnökségi hármasban részvevő Spanyolország, Belgium és Magyarország „mintaszerűen készül” a 18 hónapos egybefüggő kormányzási feladatokra. A stratégiai keret kialakítása és a végrehajtási program kidolgozása után következő hónapokban, ősszel mindegyik ország megfogalmazza a saját féléves kormányzásának fő témáit. A trió tagországai a másfél éves időszakra közös logót, közös honlapot és együttes kulturális megjelenést terveznek.
A magyar szakemberek felkészítéséről Balázs elmondta, hogy az EU-elnökségi stáb 85 százalékát már kiválasztották, és már folyik is a képzésük. A konferenciák és tanácskozások helyszínének kiválasztásáról elmondta, hogy az egy helyszínnel operáló szlovének példáját kívánják követni, az események döntő többsége így valószínűleg Budapesten fog zajlani.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.