14 évesen már „tudatosan” isznak

Nem annyira a droghasználat, mint inkább a korai alkoholfogyasztás elfogadottsága a legnagyobb probléma a 8-10. osztályos fiatalok körében – ezt a tapasztalatot szűrte le a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) a Keszthelyen végzett kérdőíves felmérés eredményének szerdai ismertetésekor.

Fábián Róbert, az NDI munkatársa a több mint 800, nyolcadik és tizedik osztályos keszthelyi diák körében végzett anonim felmérés alapján úgy összegezte: az igazi gond az, hogy a gyerekek meghatározó része 14-16 éves korában már tudatosan iszik alkoholt. Ennél kevésbé elterjedt és elfogadott körükben az illegális szerek használata, de az is kiderült, hogy nagy szükségük van életvezetési tanácsokra.

A keszthelyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum által szervezett konferencián elhangzott az is: kissé lehangoló, hogy a diákok úgy gondolják, mindent tudnak a szexről, nem kérnek tanácsot, de még sincs megfelelő ismeretük a fogamzásgátlásról vagy a nemi betegségekről.

Döbbenetes változás

Fábián Róbert kifejtette, hogy az életkorral együtt változik a diákok magatartása, hozzáállása is, vagyis 14 évesen még tartózkodóbbak, védettebbek, de 16 éves korra döbbenetes a változás a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az illegális szerek használatának elfogadását illetően.

A szakember példaként említette, hogy a keszthelyi fiatalok körében végzett felmérés szerint nyolcadikosként a gyerekek egyharmada még eltökélt egészséghívő, tizedikesként már csak minden ötödik az. Az általános tapasztalat pedig az, hogy minél kisebb településen él valaki, annál erősebb az eltökéltsége a dohányzás és az italozás visszautasításában.

Keszthelyen a 16 évesek egyötöde rendszeres dohányos, 14 évesen még csak minden tizedik gyerek az. Kevésbé tartják helytelennek, ha valaki minden héten részegre issza magát, és azt is inkább tolerálják, ha valaki nem ügyel a biztonságos szexre.

Perspektívák nélkül

Az egyes kérdésekre adott válaszok összesítése alapján Fábián Róbert úgy összegezte: a megkérdezett keszthelyi fiatalok 52 százaléka a védett kategóriába tartozik, ők nagyobbrészt felelősen és megfelelő információk birtokában tudnak dönteni a helyes és a helytelen között. A gyerekek 12 százaléka azonban – a dunántúli 16 százalékos átlagnál tehát kevesebb diák – a veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Az általános magyarországi tapasztalatokról a szakember elmondta: a veszélyeztetett fiatalok nem látnak perspektívát, rossz a kapcsolatuk a szülőkkel, nem akarnak tanulni, nehezen létesítenek kapcsolatokat. Akinek pedig nincs jövőképe, hamarabb nyúl egészségkárosító szerekhez is – tette hozzá.

(MTI)