A bírósági tárgyalások nyilvánosságának egységes törvényi szabályozását szorgalmazza az ombudsman az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. „A tárgyalások nyilvánosságának kérdésköre nem szűkíthető le pusztán a rendfenntartásra. (...) A törvényi szintű, általános és egységesen kötelező szabályozás hiánya egyenesen vezet az utóbbi időszakban tapasztalt tumultuózus, olykor botrányos jelenetekhez, önkényes jogértelmezéshez” – tartalmazza az Országgyűlési Biztos Hivatala által kiadott közlemény.
Szabó Máté szerint a sajtószabadság érvényesülését, a tájékoztatáshoz való jogot, valamint a bírósági tárgyalások nyilvánosságának elvét csorbítja, hogy a hatályos törvények nem szabályozzák megfelelően és egyértelműen a sajtó részvételét a kiemelt érdeklődésre számot tartó tárgyalásokon. Az állampolgárok tájékoztatáshoz való jogából következik, hogy a média különleges helyzetben van, amikor szerepet vállal a bírósági tárgyalások nyilvánosságának megteremtésében. E szerepet veszélyezteti a szabályozatlanság, a kiszámíthatatlanság egyebek mellett akkor, amikor a nagy érdeklődésre számot tartó tárgyalásokat kis befogadóképességű tárgyalótermekben tartják, a sajtó munkatársainak részvételét pedig esetenként úgy kötik előzetes regisztrációhoz, hogy erről nem található semmilyen nyilvános, hozzáférhető szabályozás.
Szabó Máté azt javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy kezdeményezze a bírósági tárgyalások nyilvánosságával kapcsolatos egységes, törvényi szintű szabályok megalkotását. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítására vonatkozó korábbi javaslatot az Országgyűlés kétharmados többség hiányában nem fogadta el. Az a javaslat azt is rögzítette volna, hogy az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése során köteles megvizsgálni, szükséges-e intézkednie a tárgyalások nyilvánosságának biztosítása érdekében, gondoskodni a megfelelő befogadóképességű tárgyalóteremről.
Egy éve a kormány hatályon kívül helyezte az 1986-os bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló rendeletet. Az elavult és alkotmányosan aggályos rendelet helyébe azonban nem lépett korszerűbb, törvényi szintű, általános jellegű – valamennyi bírósági eljárásra vonatkozó – szabályozás. Az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy a bírósági eljárási törvények „mozaikszerűen” tartalmazzák ugyan az alkotmányos „minimumot”, így különösen a nyilvánosság kizárásának feltételeit. Hiányoznak azonban a szükséges garanciák, amelyeket a bíróságok és a bírósági igazgatás önmagában nem képes pótolni.
(MTI)
