A 2009. március 15-i rendőri intézkedések értékeléséről a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentést készített, és tett közzé, amely több szempontból is jogsértőnek minősítette a rendőrség aznapi eljárását, különös tekintettel a jogvédők elleni, a Bazilikánál történt támadásra. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2009. március 30-án tartott sajtótájékoztatón mutatta be a jogtipró és nemzeti ünnepet meggyalázó rendőri intézkedésekről szóló jelentését. A jogvédőket ért támadás miatt március 17-én külön sajtótájékoztató keretében számoltak be az érintettek.
Gaudi-Nagy Tamás, mint panaszos a panaszbeadványában kitért arra, hogy: megengedhetetlen „a bejelentett és békésen befejeződő tüntetés helyszínéről távozó embereket, köztük közhasznú jogvédő tevékenységet végző személyeket” ért „leszámolási-megfélemlítési célzatú rendőri támadás”. A beadvány összességében szükségtelennek és aránytalannak ítélte meg a rendőri akciót. A kényszerítő eszközök alkalmazása teljesen indokolatlan volt a békés tömeggel szemben, ezért kérte az ügy kivizsgálását.
A Panasztestület kivizsgálta a panaszt és az állásfoglalásában megállapította, hogy a panaszost 2009. március 15-én ért intézkedések súlyosan sértették az emberi méltósághoz, szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogát, továbbá békés gyülekezéshez való jogát (Alkotmány 54. § (1), 55. § (1), 62. § (1) bekezdései).
A Panasztestület továbbá aggályosnak tartotta azt a körülményt, hogy a rendezvényen résztvevők magát a rendezvényt – legalább meghatározott pontokon – nem tudják elhagyni. A Szent István téri tüntetésről távozni kívánó személyek akár rendőrségi kordonokkal, akár rendőrsorfallal történő körbezárása, és távozásuk megakadályozása a gyülekezők, köztük a jogvédő szolgálat munkatársai mozgás-, és gyülekezési szabadságának sérelmét valósította meg. Ilyen fellépést sem a rendőrségi, sem a gyülekezési jogról szóló törvény nem teszi lehetővé. Mindezek alapján az elvonuló tömeget az Rtv. 59. § (3) bekezdésében foglalt védelem is megillette, miszerint: „Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásában”. A tömeg veszélyességére utaló közvetlen jelzés nem érkezett a rendőrséghez, így az eltávozás szabad lehetőségét biztosítani kellett volna.
A Nádor utcában a rendőrség teljesen alaptalanul zárta körbe a békés tömeget, ahol dulakodás alakult ki egy fiatalemberrel, aki egyáltalán nem jelentett veszélyt, figyelembe véve az egyértelmű rendőri létszámfölényt. A Panasztestület a körülményekből megállapította, hogy nem az érintettel, hanem valójában a tömeggel szemben alkalmazták a könnygázt. A Testület arra is rámutatott, hogy a rendőrség a konkrét szituációban a szükségesség és a fokozatosság követelményét szem előtt tartva enyhébb következményekkel járó kényszerítő eszközt is alkalmazhatott volna.
A felvételek nem igazolták azt a rendőrségi állítást, hogy a tömeg agresszíven lépett volna fel, és főleg nem alapozta meg azt az eljárást, hogy az első adag könnygáz alkalmazását követően messzebbről is nagyobb sugárban, többször és az adott helyzetben indokolatlanul széles kört érintő módon fújtak a tömegre könnygázt.
A rendőrség kényszerítő eszközeinek alkalmazása súlyosan sértette mind a jogvédők, mind az érintett személyek emberi méltósághoz, szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogát, továbbá békés gyülekezési jogát, amelyhez hozzá tartozik a gyülekezés helyszínének békés elhagyásához való jog is. Az elvonulás pedig teljesen békésen zajlott le – mutatott rá a Testület.
A Panasztestület állásfoglalása alapján tehát teljes bizonyítást nyert a rendőrség 2009. március 15-i fellépésének alapjogokat súlyosan sértő, jogtipró jellege. Mindezek után elengedhetetlen az ügy teljes körű kivizsgálása és a jogellenes rendőri intézkedésekre parancsot adó és a végrehajtó felelősök fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonása – zárul a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
