Emberi jogokat, uniós normákat sért a szlovák nyelvtörvény

A szlovákiai nyelvtörvény alapvető emberi jogokat, nemzetközi kötelezettségeket és uniós normákat sért – állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének honlapján olvasható tanulmány.

„Az államnyelv védelme és támogatása érdekében módosított jogszabályával a szlovák törvényhozó számos alapjogot megsért, amelyek védelmére amúgy nemzetközi jogi kötelezettségeket vállalt” – olvasható A szlovákiai államnyelvtörvény módosításának elemzése című, Kardos Gábor, Majtényi Balázs és Vizi Balázs által jegyzett írásban.

Szlovákia a területén élő kisebbségek nyelvi jogai tekintetében számos nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt: részes állama a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának és a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménynek, továbbá mint az EU tagállamát köti az uniós szabályozás. Ezen felül a magyar kisebbség nyelvi jogait érinti az 1995-ben megkötött magyar–szlovák alapszerződés is. A szlovák nyelvtörvény sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, alkalmazása pedig lealacsonyító, megalázó bánásmódot eredményezhet, és akár zaklatásnak is minősülhet, amennyiben elkezdődik a kisebbségi nyelvhasználatot visszaszorítani kívánó bírságolás, „...amely a személy méltóságának megsértését, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy bántó környezet kialakítását célozza” – olvasható az akadémiai intézet tanulmányában.

Közvetlen diszkriminációt valósít meg a nyelvtörvény például abban az esetben, amikor egy olyan településen, ahol a nemzetiségiek aránya nem éri el az összlakosság húsz százalékát, a szociális, illetve egészségügyi intézményekben a szlovák nyelvet nem ismerő ügyféllel, pácienssel nem kötelező egy általa értett nyelven kommunikálni. Ez a rendelkezés hátrányosabban kezeli a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozókat, továbbá sérti az élethez és az emberi méltósághoz való jogot is. Közvetett diszkrimináció valósul meg, ha például a közlekedési, távközlési vállalatok, a posta alkalmazottai, a fegyveres erők, fegyveres rendvédelmi testületek, tűzoltó egységek tagjai kötelesek ismerni, és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet, továbbá a külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni.

A tanulmány szerzői szerint a törvény egyes részleteiben „racionalitást is hiába keresnénk”. „Gondoljunk a következő esetre: egy tűzoltó a kimenekítendő, nem szlovák nyelven segítséget kérő személynek is csak szlovákul válaszolhat, mivel köteles a szolgálati érintkezésben a szlovák nyelvet használni” – olvasható a nyelvtörvényről a Magyar Tudományos Akadémia által készített elemzésben. A tanulmány példaként említi azt az esetet is, „ha egy roma származású rendőr kollégájához, vagy egy ügyfélhez valamely roma nyelven szól, és a nyelvhasználatot az állam ötezer eurós büntetéssel sújtja, akkor ott felmerül további emberi jogok sérelme is, amit nem az uniós szabályozás, hanem éppenséggel a szlovák jogrend véd”.

(MTI)